Terápia kategória bejegyzései

Vizsgálati módszereink 2.

Pszichomotoros fejlettség vizsgálata a SEED Fejlődési Skálával

A gyermekek fejlődésmenete egyéni módon, eltérően alakul, saját tempójukat követve. Egyes gyermekek kiemelkedő képességűek, korukhoz képest hamarabb lépnek előre, mások a kortársaktól lemaradva lassabban teljesítik az elvártakat. A fejlődés menetére jellemző az is, hogy akadnak olyan gyermekek, akik egyes területeken mutatnak elmaradást, míg mások több fejlődési területen is. Előfordulhat az is, hogy egy kisgyermek szórt teljesítményképet mutat.

Az eltérő, megkésett fejlődésmenet felismerése fontos szerepet játszik abban, hogy a korai életszakaszban megkezdődhessen a fejlesztés, így a kialakult elmaradást esetleg behozhassa a gyermek, vagy ha képességeinek határai ezt nem teszik lehetővé, akkor megakadályozzuk, vagy enyhítsük a másodlagosan kialakuló, általában a viselkedésben megjelenő problémákat.

A Skála 0-4 éves korú gyermekek egyik vizsgáló eljárása az eltérő fejlődésmenet diagnosztikájában.
A vizsgálattal a körvonalazódnak gyermekek képességei a korosztályuknak megfelelően, feltérképeződnek az erősségeik és gyengébb képességeik is, ezzel meghatározható a fejlettségi szint, valamint a képességek struktúrája.

A Skála elsősorban a fejlettségi szint megállapítása mellett segíti a fejlesztési lehetőségek, azok irányvonalának megfogalmazását, így a beavatkozás szakszerűen, időben, a gyermek együttműködési készségétől függetlenül elkezdődhet.
Értékelési rendszere fejlettségi kort határoz meg, illetve az elmaradás mértékét.

A skála 7 fejlődési területet vizsgál:

Nagymozgás:
A nagymozgáson belül vizsgáljuk a gyermek testtartását, fejkontrollját. A humanspecifikus mozgás fejlődés mérföldköveit fegyelembe véve a forgást, mászást, felülést, állást, járást. Speciálisabb helyzetekben a lépcsőzés, labdázás és az ugrás sajátosságait, amelyek meghatározott életkorokban érhetőek tetten.
finommozgás: a kézhelyzeteket, nyúlást, markolást és fogást, valamint az elengedés minőségét, változásait figyeljük meg.

Beszéd és nyelv:
A hallásválaszt és memóriát ellenőrizhetjük a befogadó nyelvi területtel. Ezek együttes értelmezése a beszédészlelésről ad képet. Emellett a kifejező nyelvi készségek, hangzók használata, a szavak megjelenése is nyomon követhető a különböző életkorokban. Itt jelennek meg a nyelvben kifejeződő szimbolikus gondolkodás elemei is.

Adaptáció, gondolkodás:
Vizsgálja a vizuális figyelmet: fixálást, követést, a szemmozgásokat, a hallási figyelmet, lokalizációt, a tárgyakkal folytatott spontán aktivitást, manipulációt. Kognitív képességek terén az egyszerű ok-okozati összefüggések felismerését, a tárgyállandóság alakulását, az analízis-szintézis, formaészlelés, formadifferenciálás, és a nagyságdifferenciálás fejlődését.

Szociális-érzelmi fejlődés:
A vizuális figyelem, vagyis a csecsemő, gyermek személyre orientáltsága, önmaga és mások megkülönböztetése, az imitáció, utánzás, a játék tevékenysége és a gyermek szocializációja kerül a megfigyelések fókuszába. .
öltözködés és egyszerű tisztálkodás, : a gyermek öltözködési és egyszerű tisztálkodási képességei kerülnek feltérképezésre.

Táplálkozás:
Két alterületre oszlik: nyelv- és ajakreakciók, saját táplálkozási viselkedés.
A skála fejlődési területenként és életkoronként különböző mennyiségű feladatot, kritériumot tartalmaz. Az egyes fejlődési területek vizsgálata nem elkülönítetten történik, hanem az adott időben és adott feladatvégzés közben globálisan, az abban megmutatkozott összes készséget, képességet figyeljük meg együttesen. Mivel minden terület egymással kapcsolatban áll, így egy eszközzel folytatott tevékenység során több fejlődési területre rálátunk, s tudjuk értékelni azt.

Összegezve: megfigyeljük a gyermek kontaktuskészségét, kooperabilitását, általános viselkedését, spontán tevékenységének minőségét, játékának szintjét, érzékszervi állapotát, figyelmének tartósságát és terjedelmét, kommunikációját, beszédállapotát, mozgásának állapotát (finom-, és nagymotoros mozgások, mozgásszabályozás, izomtónus, mozgásritmus), valamint a vizsgáló irányításának fogadását, mindezt a gyermek szabad tevékenysége és a konkrét, a skála feladatainak végzésében való aktív közreműködése által.

Vizsgálati módszereink 1.

Az állapot és mozgásvizsgáló teszt

 

A szenzomotoros (érzékszervi mozgásos) szemléletű állapot és mozgásvizsgáló teszt a Hidroterápiás Rehabilitációs Gimnasztika Alapítvány által 1995 óta sikeresen használt vizsgálati módszer. A módszer Lakatos Katalin mozgáspedagógus nevéhez fűződik, aki egyben a budapesti HRG Alapítvány vezetője volt.

A mozgásvizsgálat az idegrendszer kéreg alatti integrációs működését vizsgálja, melyekre a kérgi (a tudatos és akaratlagos) működések épülnek. Ez a vizsgálati lehetőség azért fontos, mert ha a kéreg alatti funkciókban hiba, hiányosság, éretlenség mutatkozik, akkor a magasabb szintű, kérgi funkciók is érintettek lehetnek, ennek egyik (enyhébb) tünete az iskolaéretlenség, illetve a figyelem, a magatartás és a tanulás zavarai.

Az iskolai beválást hátráltató készségek és részképességek már hatéves kor előtt is felismerhetőek és objektíve vizsgálhatóak. A teszt képes kiszűrni 5-6 éves óvodások körében az organikus érintettséget, a részképességek és készségek területén található hiányosságokat.
 A gyenge teljesítményre összehangolt felzárkóztatást és fejlesztést tud felajánlani, kultúra-független, viszonylag rövid idő alatt felvehető, s az egyes mozgásfeladatok értelmezése nagyrészt a gyermek befogadó nyelvi készségére, a megfigyelő- és az utánzóképességére épül, valamint a lemaradás pótlására célirányos szenzomotoros fejlesztő programokat (HRG- és TSMT-I–II. módszerek) is képes felmutatni.

A teszt egyértelműen jelzi, hogy a gyermeknek mely készségek, képességek területén vannak elmaradások, melyek szorulnak fejlesztésre.Megállapítható, hogy a vizsgált gyermek problémáinak oka organikus, pszichés vagy pedagógiai. A teszt már ötéves kortól felvehető, így a hiányosságok esetén a felzárkóztatásra, fejlesztésre 1-2 év állhat rendelkezésre.
Az állapot és mozgásvizsgáló teszt öt nagy részterületen méri a szenzomotoros, pszichomotoros és motoros képességeket.
Az öt részterület:

  • Az idegrendszer érettségének vizsgálata
  • Mozgásvizsgálat
  • Testkép, térbeli tájékozódás, lateralitás vizsgálata
  • Taktilis terület vizsgálata
  • Ritmusvizsgálat

Fontos, hogy a vizsgálat délelőtti órákban, nyugodt környezetben történjen. A teszt felvételekor előny a szülő jelenléte, (passzív megfigyelőként) egyrészt a gyermek szorongásának oldására, ugyanakkor így ő is szembesül a gyermek esetlegesen gyengébb teljesítményével, és könnyebb bevonni őt a terápiába.

A vizsgálaton, teszt felvevője pontos utasításokkal fogalmazza meg a feladatokat, be is mutatja azokat, és lehetőleg nem segít azok végrehajtásában. Fontos, hogy feladat megtagadás, feladat helyzetből való kilépés is tünet. A vizsgálat során, nincs lehetőség az utasítás többszöri elismétlésére, illetve a feladat megismétlésére. Az indok, hogy erre egy 45 perces tanórán, nagy osztálylétszám esetén sincs lehetőség.

A mozgásvizsgáló teszt értékelése:
A vizsgálatokat meghatározott szempontok alapján 2, 1 és 0 ponttal értékeljük. A vizsgálat végén az öt nagy terület egyes résztesztjeiben szerzett pontokat összeadjuk, és összehasonlítjuk a szerezhető maximális pontszámmal. Nem számolunk globális pontszámot, hiszen az öt nagy terület érettségének feltérképezése a célunk.

Optimális teljesítménynek számít, ha a gyermek valamennyi területen 75 % felett teljesít. Meg fog tudni felelni az iskolai elvárásoknak, mert alapkészségei ezt lehetővé teszik. Ha egyes részterületek vizsgálatai során szerzett pontszámok 50-75 % közötti, akkor enyhe érintettségre, feldolgozni való hiányosságra gondolunk. A terápia szempontjából nem mindegy azonban, hogy mely területek érintettek.

Jó teljesítménynek számít, ha a gyermek az I. III. és a IV. területen (idegrendszer-, testkép, térbeli tájékozódás, lateralitás- és taktilis terület vizsgálat) 75 % felett teljesít, de a II. és V. területen 50-75% a teljesítménye, akkor a gyermek alapvetően érett, és valószínű, hogy még nem volt elegendő alkalma mozgását változatos körülmények között csiszolni és ritmusérzéke sem kapott megfelelő direkt fejlesztést.
Ebben az esetben, a hiányosságok pótlására, csoportos szenzomotoros fejlesztési forma javasolt, a TSMT (Tervezett Szenzomotoros Tréning) módszerrel.

Életkornak nem megfelelő a teljesítmény, ha a gyerek a I.(Idegrendszer) és IV. (Taktilis ) területen 75 % felett teljesít, a többi területen viszont 75 % alatt. Ebben az esetben meg kell vizsgálnunk, hogy a gyermek környezete elég inger és információ gazdag. 5-6 éves életkorra, meleg, odafigyelő családi környezetben és a változatos óvodai foglalkozások hatására ki kell hogy alakuljon a megfelelő mozgásügyesség, koordináció, térbeli tájékozódás, ritmusérzék.
Enyhén megkésett, eltérő teljesítményről beszélünk, ha az idegrendszer érettségének vizsgálata 50-75 % közötti értéket mutat.

Ha az idegrendszer érettsége 50% alatti teljesítményt ad, és még másik két részterületen is 50% alatti eredményt kapunk, akkor kiterjedt megkésett teljesítményről beszélünk. Ebben az esetben egyéni, „testre szabott” TSMT módszer javasolt.

Az idegrendszeri éretlenség tünetei

Az idegrendszerben az érési folyamatok részben genetikusan kódoltak, másfelől a környezetből származó ingerek hatására indulnak meg.
A fejlődő agyban kialakuló szinapszisok speciális hálózatának stabilizálódásához specifikus ingerek szükségesek. A környezetünkből származó ingerek különböző érzékszervi csatornákon keresztül érkeznek (szem, fül, orr, bőr, egyensúlyszerv, és az izmaink mozgásából eredő belső visszajelzések).

Ezeknek az érzeteknek a fejlődés során idegrendszeri szinten össze kell hangolódni, hogy az iskoláskort elérve a gyermeki idegrendszer képessé váljon a magasabb szintű információk, mint az olvasás, írás, számolás készségeinek szervezésére, az információk tárolására, szükség szerinti átrendezésére, felidézésére. Azoknak a gyermekeknek van igazán jó esélyük a sikeres iskolai beválásra, akiknél a belső érés és a külső környezeti ingerek együttes hatására a csecsemőkori reflexek időben integrálódtak, és főleg az első két évben folyamatosan elegendő mennyiségű és megfelelő minőségű környezeti ingert kaptak idegrendszerük további érési folyamataihoz.

Korai tünetek 0-3 éves kor között

Mozgás területén:
eltérő izomtónus
megkésett  mozgásfejlődés
egyes mozgásfázisok kimaradása, eltérése
egyensúlyi gyengeség/zavar
aszimmetria a test két oldalának használata között
csecsemőkori reflexek tartós fennmaradása
kóros együttmozgások
finommotorika éretlensége
nagymozgásos játékok hiánya
mozgásutánzás megjelenésének késése/eltérése
ügyetlenség
veszélyérzet hiánya
impulzivitás

Pszichés-kognitív területen:
észlelési funkció gyengesége
rövid ideig tartó/könnyen elterelhető figyelem
beszédértési problémák
kommunikációs igény kialakulásának késése/eltérése
megkésett beszédfejlődés
szem-kéz koordináció zavara
ok-okozati gondolkodás megjelenésének késése
szerepjáték megjelenésének hiánya
alvászavar

Szociális területen:
nehéz megnyugtathatóság
kötődési zavarok
együttműködési készség hiánya
nehéz irányíthatóság
tiltás meg nem értése, be nem tartása
akaratos, öntörvényű viselkedés
agresszió
autoagresszió
dührohamok


Kisgyermekkori tünetek 3-7 évkor között:

Mozgás területén:
mozgáskoordináció gyengesége,
pontatlan mozgás kivitelezés
új mozgások tanulásának gyengesége, lassúsága
erőadagolási problémák
a grafomotorika éretlensége
finommotorika ügyetlensége
fejletlen beszédmotorika
hiperaktivitás
tic
Pszichés-kognitív területen:
gyenge testvázlat, térbeli tájékozódás
kialakulatlan lateralitás
figyelemzavar
emlékezeti gyengeség
belátáson/ tapasztalaton álló gondolkodás megjelenésének késése
túlzott ingerkeresés/ingerhárítás
szorongás
depresszió

Szociális területen:
beilleszkedési nehézség
szabályfelismerés nehézsége
szabálykövetés kiszámíthatatlansága
feladattudat kialakulatlansága
feladathelyzetekből való kiszállás
kötődési zavarok


Kisiskoláskori tünetek 7-10 éves kor között:

Mozgás területén:
sportolási alaptechnikák elsajátításának nehézségei
ügyetlenség
mozgáskoordináció zavar
fejletlen finommotorika

Pszichés-kognitív területen:
tanulási zavar (olvasás, írás, számolás)
lassú, nehézkes tanulási tempó
figyelemzavar
rövid/hosszú távú memóriazavar
kialakulatlan vagy keresztezett dominancia
térbeli/síkbeli tájékozódás zavara

Szociális területen:
áldozat/bohóc/agresszor szerep
önbizalomhiány

(képek forrása: google.com)

A kognitív funkciók fejlesztése

Tanodánk augusztustól komplex kognitív fejlesztő foglalkozással bővül, elsősorban 3-6 év közötti gyerekek részére, fókuszálva az autizmussal élőkre, magatartás – és figyelemzavarral, hiperaktivitással küzdőknek, iskolába készülő gyerekeknek.

A kognitív képességek fejlettsége befolyásolja a tanulási képesség hatékonyságát, ezáltal elmondható, hogy a kognitív képességek fejlesztésével befolyásolható a tanulási képesség fejlettsége (Nagy, 1998).  A tanulás fogalmát vizsgálhatjuk pedagógiai és pszichológiai nézőpontból is. A pedagógiai paradigmák és a különböző pszichológiai irányzatok, nézőpontok alapgondolatainak összekovácsolása, a két tudomány nézőpontjainak összekapcsolása segíti a tanulás komplex, pedagógiai-pszichológiai megközelítését (Gaskó, 2006).

A kognitív, vagy más szóval megismerő funkciók gyűjtőfogalom, melyhez a következő területek tartoznak:
1. figyelem, megfigyelőképesség ( vizuális és auditív figyelem)
2. érzékelés-észlelés (vizuális, auditív, taktilis, kinesztetikus észlelés)
3. emlékezet (vizuális és auditív, rövid távú – hosszú távú emlékezet)
4. gondolkodási funkciók (csoportosítás, analízis-szintézis, ok- okozati összefüggések)

Mit, miért, és hogyan fejlesztünk?

1.A figyelem, megfigyelőképesség fejlesztése:
A központi idegrendszer sérülése mind a spontán, mind az akaratlagos figyelem működésére kihat. A környezet ingereire történő spontán odafigyelés csak nagy intenzitású, hosszantartó és a gyermekek számára kifejezetten felszólító jellegű ingerek esetén megfigyelhető. Ugyanakkor az akaratlagos figyelem még egyéni foglalkozásokon is hamar elterelődik. Az aktivációs szint ingadozása és a motiváció gyengesége nem teszik lehetővé a koncentrált, pontos, alapos megfigyelést. A fejkontroll, a fixáció, a célirányos nyúlás és a manipuláció gyengesége vagy hiánya és a társuló érzékelési és észlelési zavarok jelentősen leszűkítik a megfigyelhető tárgyak és jelenségek körét.

Célok:
A tanulók környezet iránti érdeklődésének kialakulása.
Új és régi, megszokott ingerek közötti különbségtétel képességének kialakulása.
Új inger jelentkezésekor spontán odafordulás kialakulása.
Egy-egy tevékenységnél való elidőzés.
Lehetőség szerint az összes érzékszerv használata egy-egy dolog alapos megfigyelésekor.
Az adott helyzet, tevékenység szempontjából fontos és jelentéktelen ingerek elkülönítése.
Feladatok:
A megismerési kedv felkeltése.
A figyelem tartósságának, elmélyültségének, terjedelmének fejlesztése.
Az akaratlagos, szelektív figyelmi funkciók fejlesztése.
A megosztott figyelem kialakítása (távlati cél).

2. Az érzékelés, észlelés fejlesztése
A súlyosan-halmozottan fogyatékos gyerekeknél a súlyos agykárosodás miatt az érzékelés, észlelés is nehezített. A biológiai károsodás történhetett az érzékszervben, az érzőideg mentén és az ingereket feldolgozó agyi központokban. A szintén az agykárosodás következtében kialakuló mozgáskorlátozottság tovább nehezíti az érzékelést, a mozgásos tapasztalatszerzést. Gyakran rontja a teljesítményt a meglassúbbodott pszichés tempó és az aktivációs szint ingadozása. Gyakori a figyelem és a motiváció gyengesége. Beszédképtelenség esetén, a beszéd kapcsolatteremtő, információkérő, aktivitást adó lehetőségeivel nem rendelkeznek. Ezért ahhoz, hogy ők is minél gazdagabb életet élhessenek, nagyon nagy szükségük van az őket körülvevő világ érzékszerveken keresztül megragadható tartalmaira.

Célok:
Érzékleti – észleleti tapasztalatok szerzésével az önmagukról és a szűkebb környezetükről való ismereteik bővülése.
A világ érzékszerveken keresztül megragadható tartalmainak segítségével a tanulók gazdagabb, intenzívebb, a környezettel interaktívabb, ahhoz jobban alkalmazkodó, jobb minőségű életet élhessenek.
Feladatok:
A tanulók hozzásegítése ahhoz, hogy önmagukról és a szűkebb értelemben vett személyi, tárgyi és természeti környezetükből érzékelési – észlelési tapasztalatokat szerezzenek.
Ezek segítségével az önmagukról és a környezetükről való ismereteik bővítése.
Részfeladatok:
A tapasztalt érzékelési – észlelési zavarok mögött rejlő okok (lásd: előzmények) társszakemberekkel (pl.: szemész, audiológus, neurológus) együtt történő feltérképezése és a velük közösen történő kezelése.
Az aktiváció, a motiváció erősítése.
A mozgásfejlesztés feladataihoz tartozóan az érzékelés, észlelés mozgásos feltételeinek javítása (a fejkontroll javítása a fixálás elősegítésére, kóros reflexek gátlása, leépítése; a manipuláció mozgásos feltételeinek javítása.), megfelelő testhelyzet biztosítása.
Az egyes érzékelési – észlelési területek fejlesztése:
látás, hallás, bőrérzékelés (tapintás, hő- és fájdalomérzékelés)
szaglás, ízlelés, egyensúly érzékelés, kinesztetikus érzékelés
testérzékelés, térérzékelés, az idő érzékelése. Ezek részeként az észlelési figyelem fejlesztése.
A fejlettségi szintet figyelembe vevő mennyiségű és minőségű inger biztosítása.
A tanulóknak a saját testükből és a külvilágból érkező ingerek iránti érzékenységének felkeltése, kialakítása.
Az ingerek felé való odafordulás, az azok megragadására irányuló képesség fejlesztése.
A lényeges ingereknek a lényegtelenektől való elkülönítése képességének kialakítása.
Az érzékletek, észleletek értelmezésének elősegítése az aktuális fejlettségi szintnek megfelelően.
A különböző érzékelési területek összekapcsolódásának, együttműködésének elősegítése, fejlesztése.
Az érzékletek, észleletek integrálódásának elősegítése.
Az érzékelési és mozgási folyamatok összerendeződésének elősegítése.

3. Az emlékezet fejlesztése
Az emlékezet sérülése a gyengébb, halványabb, hiányos, nehezen felidézhető és hamar elhalványodó emlékképekben nyilvánul meg. Mivel a beszéd hiánya és a manipuláció, valamint a fixálás gyengesége miatt a kommunikáció jelentősen akadályozottá válik, az emlékezet működésének objektív megítélése nehéz.

Célok:
A gyermekek olyan fejlettségi szintre való eljuttatása, hogy emlékezzenek:
a mindennapos események egymást követő mozzanataira,
kialakult szokásokra a családban, a csoportban,
a begyakorolt korrekciós mozgásformákra, a testhelyzetekre,
korábbi élményekre, tapasztalatokra, a napirendre,
egy adott dolog (szűkebb–tágabb környezetünk tárgya, jelensége, stb.) megismerése során szerzett különböző érzékletekre, észleletekre.
Feladatok:
A fejlettségi szintet figyelembe vevő bevésés,
a fejlettségi szintet figyelembe vevő felidézés,
a rövid, majd a hosszú távú emlékezet fejlesztése.
A különböző érzékelési területek érzékletei és észleletei megőrzésének elősegítése:
látás, hallás, bőrérzékelés, szaglás, ízlelés, egyensúly, kinesztézia, térészlelés, az idő észlelése.
A különböző érzékletek és észleletek összekapcsolódásának, integrálódásának elősegítésével a felidézés megkönnyítése.
Egyszerű összefüggések felismertetése, megtanítása a felidézés elősegítése céljából.
A kommunikáció fejlesztése, amely lehetővé teszi az emlékképek kifejezését.
A cselekvések mozgásos feltételeinek javítása, amelyek szintén az emlékképek kifejezését szolgálják.
Jelek, szimbólumok kialakítása, melyekkel bonyolultabb eseményeket, történéseket idézhetünk fel egyszerűbben.
Szoros kapcsolattartás a szülőkkel az üzenő füzeten keresztül az iskolai és a hétvégi eseményekről, hogy ezek később is felidézhetők legyenek.

4. A gondolkodás fejlesztése
A halmozottan fogyatékos gyermekek esetében a gondolkodás kialakulásának elengedhetetlen feltétele a mozgás, mivel a gondolati síkon való műveletvégzés csak a konkrét tárgyakkal történő cselekvés és sok-sok gyakorlás talaján alakulhat ki. A tárgyi tevékenykedések közben jelentkező problémák megoldása csak fokozatosan függetlenedik a cselekvéstől, és a szavakban történő kifejeződésen keresztül vezet a képzeletben történő megoldások kereséséhez, a gondolkodáshoz. A beszéd, a mozgás és az értelmi képességek sérülésének következtében a gondolkodási műveletek kialakítására és gyakoroltatására még a cselekvés szintjén van szükség.

Célok:
Önmaguk megismerése, azonosságtudatok és én identitásuk kialakulása.
Szűkebb és egyre bővülő környezetükben való eligazodás.
Tárgyi környezetük birtokba vétele.
Személyi és tárgyi környezetükre való hatás gyakorlása.
A környezet változásaihoz való alkalmazkodás.
Egyszerű probléma-megoldási módozatok megismerése és alkalmazása (kommunikációs problémáikra, céljaik elérésére, akaratuk keresztülvitelére, stb.).
Feladatok:
A környezet megismertetése, felfedeztetése.
Elemi fogalomrendszer kialakítása, ismereteik rendszerezése, új ismeretek elhelyezése, színek, formák megismertetése.
Főfogalom alá rendelés.
Különbségek megfigyeltetése.
Változás megfigyeltetése.
(Logikai)- funkcionális összefüggések megfigyeltetése.
Analizáló – szintetizáló képesség fejlesztése.
Hiányok pótlása
szimmetria
rész-egész viszony.
Általánosítás, konkretizálás.
Analógiás gondolkodás fejlesztése.
Téri, idői tájékozódás fejlesztése.
Testfogalom fejlesztése.
Szám- és mennyiségfogalom fejlesztése.
Társadalmi szokások, elemi szabályok megismertetése, elsajátíttatása.
Hangulatok, érzelmek felismertetése.
Kreatív gondolkodás, képzelet fejlesztése.

Elköltözött a Kis Béka Tanoda!

A Kis Béka Tanodát a Csákány utca 1. – Aqua Irodaház (Fedett uszodával szemben) 1. emeletén találjatok meg júliustól!

 

Megkésett beszédfejlődés – beszédfejlesztés

Az ember alapvetően társasági lény. A környezetével folyamatosan kontextusban van. A kommunikációja állandóan jelen van, ezzel igazodik a világban, a világhoz. A kommunikáció alapvető eleme a beszéd.
A gyermek számára nagyon nehéz kezdetekben a beszéd elsajátítása, mert nemcsak beszélni tanul, hanem a mozgást, valamint a társadalmi szokásokat is egyszerre kellene elsajátítania. Az életük során ezek harmonikus fejlődése felborulhat.

A beszéden keresztül neveljük a gyermekeinket, így természetes, hogy a fejlődésében legfontosabb színtér a család (ezen belül is az édesanya). Leginkább a családi mintától függ a gyermek beszédprodukciója, szókincse. Minél többet és jobban tud beszélni egy gyermek, annál jobban megérteti magát a környezetével.
Már egészen korán, kb. a 6. héttől elkezdenek játszani a csecsemők a beszédszerveikkel. Hosszas torokhangot produkálnak, buborékot fújnak a nyálukkal, ezek később egyre színesebbek és változatosabbak lesznek. A sírás is rendkívül változatos, éhséget, fájdalmat babusgatásra vágyást stb. fejezhetnek ki. Később a gagyogás, gügyögés korszakában már összetettebbek a hangadások, minden hangulatot, szükségletet ki tudnak fejezni.

Nagyon fontos megemlíteni, hogy az anyanyelv tökéletes elsajátításához a beszéd észlelése, megértése, valamint a kifejezése, produkciója együttesen jelen kell, hogy legyen.
Megkésett, vagy akadályozott beszédfejlődésről általában akkor beszélünk, ha ép érzékszervek, ép intellektus és megfelelő beszélő környezet ellenére sem indul meg a beszéd 3 éves kor után.

Megkésett beszédfejlődés főbb tünetei:
Enyhe ragozási hibák, nyelvi fordulatok nehézsége, grafomotorika terén némi gyengeség. Általában a tünetek 4-8 éves korra teljesen eltűnnek.

Az akadályozott beszédfejlődés (fejlődési diszfázia) tünetei lehetnek:
Enyhék és súlyosabbak is, és 8 éves korra a nyelvi formákat nehezen sajátítják el; a beszédértés és produkció is érintett, minden szinten eltérés tapasztalható; nem színes, vagy teljesen kimarad a gagyogás- gügyögés korszaka (leginkább mutogatással fejezi ki magát a későbbiekben); nem megfelelő a ragok és nyelvi szerkezetek használata; sok a hangképzési hiba, hang és szótagcserék, kihagyások, torzítások, kiterjedt pöszeség; fáradékonyság, lassabb mozgásfejlődés, motoros diszpraxia (ügyetlenség), téri orientációs nehézségek, szociális kapcsolatok beszűkülése stb.; jellemző még a lassan gyarapodó szókincs. Természetesen, ha a gyermek már 3 éves kor előtt is jelentős elmaradást mutat beszéd- és nyelvi fejlődésében, már szakemberhez (logopédus) tanácsos fordulni. (Akkor is, ha a gyermek beszédét csak a közvetlen környezet érti meg.)

Más a nemek közötti megosztottság is.
A kislányoknál már két éves kor körül folyamatos beszédről beszélhetünk, míg a fiúknál 2,5 éves korra tehető ez a határ (természetesen ez nem törvényszerű, lehetnek eltérések, más okok, körülmények a beszédfejlődése eltérő voltára).

A vizsgálatok közül elsődleges a hallászavar, csökkenés kizárása. Ha problémák merülnek fel a megfelelő szakorvos (audiológus) felkeresése szükséges. Mi is megfigyelhetjük, hogy a gyermek hallásával vannak- e problémák:
-kedveli-e a csörgőket és más zajt adó tárgyat
-reagál-e a környezete hangjaira, és keresi- e azok forrását
-odafordul-e a hang irányába, jelez- e vissza, ad- e ki hangokat,mindig odanéz- e arra aki, vagy ami hangot ad
-szereti-e a zenét, éneket, koncentrál- e ezekre
-ismétel- e úgy hangokat, hogy nem látja az illető?
Ha ezen a téren nincs eltérés, megfigyeljük, hogy a neki közvetített beszédre hogyan reagál, megérti- e. Felismeri-e a nevét, családtagjait, érti-e az egyszerűbb utasításokat, és megoldja- e. Érti-e az egyszerűbb nyelvi magyarázatokat, kifejezéseket, névmásokat , névutókat, kérdéseket (mit, mikor stb.).

A beszédmegértés és kifejezés területén tapasztalt bármilyen eltérésnél a család forduljon a megfelelő szakemberhez, intézményhez: szakszolgálat, nevelési tanácsadó, gyermekneurológus,fejlesztőházak.
A beszédfejlődés késésének számos oka lehet, többek között: öröklés (főleg apai ágon); szülési sérülés (mely az agy beszédért felelős területét érinti); koraszülöttség, súlyos testi gyengeség, agyi érés késése, motoros diszpraxia, és más környezeti hatások.

Hasznos link:
http://www.prae.hu/prae/gyosze.php?menu_id=102&jid=39&jaid=577

http://fejlesztohaz.hu

Hiperaktivitás, vagy túlzott mozgásigény?

Napjainkban egyre többet lehet hallani, hogy számtalan gyermeket hiperaktív jelzővel illetnek. Ahhoz, hogy különbséget tudjunk tenni a túlzott mozgásigény és a hiperaktivitás között, a fogalmakat tisztázni kell.
A hiperaktivitás olyan fokozott, túlzott mozgásos aktivitás, mely az adott gyermek fejlettségének nem megfelelő, mindennapi viselkedésének szembetűnő sajátossága. Ez egy tünet együttes, melynek csak egy tünete a fokozott mozgásigény.

A hiperaktivitás okai közé szokták sorolni a genetikai öröklődést, a várandósság alatti problémákat (gyógyszerszedés, dohányzás, alkohol fogyasztás,…), a szülés közbeni oxigénhiányos állapotot és a különböző környezeti tényezőket (mesterséges ételszínezékek, ólom, …)

A HIPERAKTÍV GYERMEK ÁLTALÁNOS TÜNETEI
A hiperaktív gyerekek általában értelmesek, rendkívül kitartóak, okosak, hűségesek, igazmondók, igazságérzetük nagy, szorgosak, segítőkészek és fantasztikus ötleteik vannak. Ha a tanár elfelejtett valamit, ők az elsők akik kiugranak a padból és már rohannak is a naplóért, krétáért stb. Szeretik a nagymozgásos tevékenységeket, a hintázást, a kerékpározást, rohangálást, trambulinozást, ugrálást. Nem képesek egy helyben maradni, de a számítógépes játékok és a televízió órákig is le tudja őket kötni. Ennek az az oka, hogy azok a dolgok tartják fel figyelmüket, amelyekben folyamatosan cserélődnek az ingerek. Fontos számukra a cselekvést követő azonnali sikerélmény, mert ez tartja fenn az érdeklődésüket.

A hiperaktív gyermekek esetében az alább felsorolt jellemzők közül legalább
90 %-a együttesen és tartósan megfigyelhető.
Figyelemzavar
-Nehézséget jelent a figyelem megtartása a feladat- vagy játéktevékenységen belül.
-Úgy tűnik, mintha nem figyelne, amikor beszélnek hozzá.
-Nem tudja követni az utasításokat vagy nem fejezi be az iskolai és egyéb munkákat.
-A feladatszervezés nehezített.
-Elkerüli, nem szereti vagy ellenáll az olyan feladatoknak, játékoknak, amelyek tartós értelmi erőfeszítést igényelnek. pl.: társasjáték
-Nem tud figyelni megfelelően a részletekre vagy gondatlan hibákat követ el az iskolai vagy más tevékenységben.
-Elveszti a feladatokhoz vagy tevékenységhez szükséges dolgokat.
-Figyelme könnyen elterelhető külső ingerekkel.
-Napi tevékenységekben feledékeny.
Túlzott mozgásigény
-ülés közben babrál, fészkelődik, nem bír megülni egy helyben,izeg-mozog.
-Rohangál, ugrál vagy mozog olyan helyzetekben, amikor az nem helyénvaló
-Nehézséget jelent a nyugodt játéktevékenység
-Túlzottan sokat beszél.
-Szertelenség
-Mielőtt az ember kérdezne tőle, ő már válaszol, félbeszakítja a beszélgetést.
-Nehézséget okoz neki a várakozás.
HOGYAN KEZELJÜK A HIPERAKTIVITÁST?
Mint minden hasonló dolognál, itt is érdemes odafigyelni az árulkodó jelekre, hogy minél hamarabb diagnosztizálhassák a gyermeket. Ez azért fontos, mert sok-sok kudarctól kíméli meg a szülő saját magát és gyermekét is, ha a hozzáállásán képes változtatni és el tudja fogadni így is gyermekét és megpróbál olyan környezetet biztosítani gyermekének, melyben ki tud bontakozni és a „másságát” nem megbélyegzés kíséri, hanem szerető odafigyelés és lehetőség, hogy képességeit ki tudja bontakoztatni. (Hozzáteszem, az intézményekben a pedagógusoknak ugyanez a feladatuk).

A hiperaktivitásnak már csecsemőkorban jelentkeznek jelei: a baba sokat sír; ha felvesszük nem képes megnyugodni; nehezen alakul ki a napi ritmusa; mozgásfejlődési problémák figyelhetők meg; hamar felállnak és szinte ettől a pillanattól kezdve szaladnak; jelentkezhet egyensúly-és koordinációs zavar. Később ők lesznek a „balesetes” gyerekek, akikre állandóan oda kell figyelni, nehogy véletlenül kárt tegyenek magukban, vagy környezetükben.

Iskolai teljesítményük sokszor elmarad attól, amit életkoruk és értelmi képességeik alapján elvárhatunk. Ennek oka a mozgásos nyugtalanság, az impulzivitás és figyelemzavar

TIPPEK, ÖTLETEK, MELYEKKEL SEGÍTHETJÜK ŐKET
-teremtsünk kétszemélyes helyzeteket
-legyünk elfogadó partnerek
-kevés és egyértelmű szabályokat, utasításokat adjunk nekik
-sok új és érdekes dologgal tartsuk fenn a figyelmüket
-munka, játék közben gyakori és azonnali megerősítést kapjanak és a problémát is azonnal jelezzük vissza nekik
-sportoljon rendszeresen, legyen kielégítve a fokozott mozgásigénye
-kevés kritikát és sok biztatást kapjanak

 

 

Forrás: kepessegfejlesztes.hu

Kis Béka Mozgásfejlesztő Tanoda

Kis Béka Mozgásfejlesztő Tanodánk – Eger, Széchenyi út 72. szám alatt (Vitkovits házzal szemben), május 8.-án megnyitja kapuit, és szeretettel vár minden Szülőt, Gyereket és Érdeklődőt!

KIS BÉKA MOZGÁSFEJLSZTŐ TANODA2Egyéni szenzomotoros fejlesztés – TSMT- I. indul MÁJUS 8.-án!

Bejelentkezés és információ:
Erdélyi Krisztina +36-30-619-1779
Erdélyi Sára +36-30-921-7824

A megosztásokat köszönjük!