Címke: tsmt

Vizsgálati módszereink 2.

Pszichomotoros fejlettség vizsgálata a SEED Fejlődési Skálával

A gyermekek fejlődésmenete egyéni módon, eltérően alakul, saját tempójukat követve. Egyes gyermekek kiemelkedő képességűek, korukhoz képest hamarabb lépnek előre, mások a kortársaktól lemaradva lassabban teljesítik az elvártakat. A fejlődés menetére jellemző az is, hogy akadnak olyan gyermekek, akik egyes területeken mutatnak elmaradást, míg mások több fejlődési területen is. Előfordulhat az is, hogy egy kisgyermek szórt teljesítményképet mutat.

Az eltérő, megkésett fejlődésmenet felismerése fontos szerepet játszik abban, hogy a korai életszakaszban megkezdődhessen a fejlesztés, így a kialakult elmaradást esetleg behozhassa a gyermek, vagy ha képességeinek határai ezt nem teszik lehetővé, akkor megakadályozzuk, vagy enyhítsük a másodlagosan kialakuló, általában a viselkedésben megjelenő problémákat.

A Skála 0-4 éves korú gyermekek egyik vizsgáló eljárása az eltérő fejlődésmenet diagnosztikájában.
A vizsgálattal a körvonalazódnak gyermekek képességei a korosztályuknak megfelelően, feltérképeződnek az erősségeik és gyengébb képességeik is, ezzel meghatározható a fejlettségi szint, valamint a képességek struktúrája.

A Skála elsősorban a fejlettségi szint megállapítása mellett segíti a fejlesztési lehetőségek, azok irányvonalának megfogalmazását, így a beavatkozás szakszerűen, időben, a gyermek együttműködési készségétől függetlenül elkezdődhet.
Értékelési rendszere fejlettségi kort határoz meg, illetve az elmaradás mértékét.

A skála 7 fejlődési területet vizsgál:

Nagymozgás:
A nagymozgáson belül vizsgáljuk a gyermek testtartását, fejkontrollját. A humanspecifikus mozgás fejlődés mérföldköveit fegyelembe véve a forgást, mászást, felülést, állást, járást. Speciálisabb helyzetekben a lépcsőzés, labdázás és az ugrás sajátosságait, amelyek meghatározott életkorokban érhetőek tetten.
finommozgás: a kézhelyzeteket, nyúlást, markolást és fogást, valamint az elengedés minőségét, változásait figyeljük meg.

Beszéd és nyelv:
A hallásválaszt és memóriát ellenőrizhetjük a befogadó nyelvi területtel. Ezek együttes értelmezése a beszédészlelésről ad képet. Emellett a kifejező nyelvi készségek, hangzók használata, a szavak megjelenése is nyomon követhető a különböző életkorokban. Itt jelennek meg a nyelvben kifejeződő szimbolikus gondolkodás elemei is.

Adaptáció, gondolkodás:
Vizsgálja a vizuális figyelmet: fixálást, követést, a szemmozgásokat, a hallási figyelmet, lokalizációt, a tárgyakkal folytatott spontán aktivitást, manipulációt. Kognitív képességek terén az egyszerű ok-okozati összefüggések felismerését, a tárgyállandóság alakulását, az analízis-szintézis, formaészlelés, formadifferenciálás, és a nagyságdifferenciálás fejlődését.

Szociális-érzelmi fejlődés:
A vizuális figyelem, vagyis a csecsemő, gyermek személyre orientáltsága, önmaga és mások megkülönböztetése, az imitáció, utánzás, a játék tevékenysége és a gyermek szocializációja kerül a megfigyelések fókuszába. .
öltözködés és egyszerű tisztálkodás, : a gyermek öltözködési és egyszerű tisztálkodási képességei kerülnek feltérképezésre.

Táplálkozás:
Két alterületre oszlik: nyelv- és ajakreakciók, saját táplálkozási viselkedés.
A skála fejlődési területenként és életkoronként különböző mennyiségű feladatot, kritériumot tartalmaz. Az egyes fejlődési területek vizsgálata nem elkülönítetten történik, hanem az adott időben és adott feladatvégzés közben globálisan, az abban megmutatkozott összes készséget, képességet figyeljük meg együttesen. Mivel minden terület egymással kapcsolatban áll, így egy eszközzel folytatott tevékenység során több fejlődési területre rálátunk, s tudjuk értékelni azt.

Összegezve: megfigyeljük a gyermek kontaktuskészségét, kooperabilitását, általános viselkedését, spontán tevékenységének minőségét, játékának szintjét, érzékszervi állapotát, figyelmének tartósságát és terjedelmét, kommunikációját, beszédállapotát, mozgásának állapotát (finom-, és nagymotoros mozgások, mozgásszabályozás, izomtónus, mozgásritmus), valamint a vizsgáló irányításának fogadását, mindezt a gyermek szabad tevékenysége és a konkrét, a skála feladatainak végzésében való aktív közreműködése által.

Vizsgálati módszereink 1.

Az állapot és mozgásvizsgáló teszt

 

A szenzomotoros (érzékszervi mozgásos) szemléletű állapot és mozgásvizsgáló teszt a Hidroterápiás Rehabilitációs Gimnasztika Alapítvány által 1995 óta sikeresen használt vizsgálati módszer. A módszer Lakatos Katalin mozgáspedagógus nevéhez fűződik, aki egyben a budapesti HRG Alapítvány vezetője volt.

A mozgásvizsgálat az idegrendszer kéreg alatti integrációs működését vizsgálja, melyekre a kérgi (a tudatos és akaratlagos) működések épülnek. Ez a vizsgálati lehetőség azért fontos, mert ha a kéreg alatti funkciókban hiba, hiányosság, éretlenség mutatkozik, akkor a magasabb szintű, kérgi funkciók is érintettek lehetnek, ennek egyik (enyhébb) tünete az iskolaéretlenség, illetve a figyelem, a magatartás és a tanulás zavarai.

Az iskolai beválást hátráltató készségek és részképességek már hatéves kor előtt is felismerhetőek és objektíve vizsgálhatóak. A teszt képes kiszűrni 5-6 éves óvodások körében az organikus érintettséget, a részképességek és készségek területén található hiányosságokat.
 A gyenge teljesítményre összehangolt felzárkóztatást és fejlesztést tud felajánlani, kultúra-független, viszonylag rövid idő alatt felvehető, s az egyes mozgásfeladatok értelmezése nagyrészt a gyermek befogadó nyelvi készségére, a megfigyelő- és az utánzóképességére épül, valamint a lemaradás pótlására célirányos szenzomotoros fejlesztő programokat (HRG- és TSMT-I–II. módszerek) is képes felmutatni.

A teszt egyértelműen jelzi, hogy a gyermeknek mely készségek, képességek területén vannak elmaradások, melyek szorulnak fejlesztésre.Megállapítható, hogy a vizsgált gyermek problémáinak oka organikus, pszichés vagy pedagógiai. A teszt már ötéves kortól felvehető, így a hiányosságok esetén a felzárkóztatásra, fejlesztésre 1-2 év állhat rendelkezésre.
Az állapot és mozgásvizsgáló teszt öt nagy részterületen méri a szenzomotoros, pszichomotoros és motoros képességeket.
Az öt részterület:

  • Az idegrendszer érettségének vizsgálata
  • Mozgásvizsgálat
  • Testkép, térbeli tájékozódás, lateralitás vizsgálata
  • Taktilis terület vizsgálata
  • Ritmusvizsgálat

Fontos, hogy a vizsgálat délelőtti órákban, nyugodt környezetben történjen. A teszt felvételekor előny a szülő jelenléte, (passzív megfigyelőként) egyrészt a gyermek szorongásának oldására, ugyanakkor így ő is szembesül a gyermek esetlegesen gyengébb teljesítményével, és könnyebb bevonni őt a terápiába.

A vizsgálaton, teszt felvevője pontos utasításokkal fogalmazza meg a feladatokat, be is mutatja azokat, és lehetőleg nem segít azok végrehajtásában. Fontos, hogy feladat megtagadás, feladat helyzetből való kilépés is tünet. A vizsgálat során, nincs lehetőség az utasítás többszöri elismétlésére, illetve a feladat megismétlésére. Az indok, hogy erre egy 45 perces tanórán, nagy osztálylétszám esetén sincs lehetőség.

A mozgásvizsgáló teszt értékelése:
A vizsgálatokat meghatározott szempontok alapján 2, 1 és 0 ponttal értékeljük. A vizsgálat végén az öt nagy terület egyes résztesztjeiben szerzett pontokat összeadjuk, és összehasonlítjuk a szerezhető maximális pontszámmal. Nem számolunk globális pontszámot, hiszen az öt nagy terület érettségének feltérképezése a célunk.

Optimális teljesítménynek számít, ha a gyermek valamennyi területen 75 % felett teljesít. Meg fog tudni felelni az iskolai elvárásoknak, mert alapkészségei ezt lehetővé teszik. Ha egyes részterületek vizsgálatai során szerzett pontszámok 50-75 % közötti, akkor enyhe érintettségre, feldolgozni való hiányosságra gondolunk. A terápia szempontjából nem mindegy azonban, hogy mely területek érintettek.

Jó teljesítménynek számít, ha a gyermek az I. III. és a IV. területen (idegrendszer-, testkép, térbeli tájékozódás, lateralitás- és taktilis terület vizsgálat) 75 % felett teljesít, de a II. és V. területen 50-75% a teljesítménye, akkor a gyermek alapvetően érett, és valószínű, hogy még nem volt elegendő alkalma mozgását változatos körülmények között csiszolni és ritmusérzéke sem kapott megfelelő direkt fejlesztést.
Ebben az esetben, a hiányosságok pótlására, csoportos szenzomotoros fejlesztési forma javasolt, a TSMT (Tervezett Szenzomotoros Tréning) módszerrel.

Életkornak nem megfelelő a teljesítmény, ha a gyerek a I.(Idegrendszer) és IV. (Taktilis ) területen 75 % felett teljesít, a többi területen viszont 75 % alatt. Ebben az esetben meg kell vizsgálnunk, hogy a gyermek környezete elég inger és információ gazdag. 5-6 éves életkorra, meleg, odafigyelő családi környezetben és a változatos óvodai foglalkozások hatására ki kell hogy alakuljon a megfelelő mozgásügyesség, koordináció, térbeli tájékozódás, ritmusérzék.
Enyhén megkésett, eltérő teljesítményről beszélünk, ha az idegrendszer érettségének vizsgálata 50-75 % közötti értéket mutat.

Ha az idegrendszer érettsége 50% alatti teljesítményt ad, és még másik két részterületen is 50% alatti eredményt kapunk, akkor kiterjedt megkésett teljesítményről beszélünk. Ebben az esetben egyéni, „testre szabott” TSMT módszer javasolt.

Az idegrendszeri éretlenség tünetei

Az idegrendszerben az érési folyamatok részben genetikusan kódoltak, másfelől a környezetből származó ingerek hatására indulnak meg.
A fejlődő agyban kialakuló szinapszisok speciális hálózatának stabilizálódásához specifikus ingerek szükségesek. A környezetünkből származó ingerek különböző érzékszervi csatornákon keresztül érkeznek (szem, fül, orr, bőr, egyensúlyszerv, és az izmaink mozgásából eredő belső visszajelzések).

Ezeknek az érzeteknek a fejlődés során idegrendszeri szinten össze kell hangolódni, hogy az iskoláskort elérve a gyermeki idegrendszer képessé váljon a magasabb szintű információk, mint az olvasás, írás, számolás készségeinek szervezésére, az információk tárolására, szükség szerinti átrendezésére, felidézésére. Azoknak a gyermekeknek van igazán jó esélyük a sikeres iskolai beválásra, akiknél a belső érés és a külső környezeti ingerek együttes hatására a csecsemőkori reflexek időben integrálódtak, és főleg az első két évben folyamatosan elegendő mennyiségű és megfelelő minőségű környezeti ingert kaptak idegrendszerük további érési folyamataihoz.

Korai tünetek 0-3 éves kor között

Mozgás területén:
eltérő izomtónus
megkésett  mozgásfejlődés
egyes mozgásfázisok kimaradása, eltérése
egyensúlyi gyengeség/zavar
aszimmetria a test két oldalának használata között
csecsemőkori reflexek tartós fennmaradása
kóros együttmozgások
finommotorika éretlensége
nagymozgásos játékok hiánya
mozgásutánzás megjelenésének késése/eltérése
ügyetlenség
veszélyérzet hiánya
impulzivitás

Pszichés-kognitív területen:
észlelési funkció gyengesége
rövid ideig tartó/könnyen elterelhető figyelem
beszédértési problémák
kommunikációs igény kialakulásának késése/eltérése
megkésett beszédfejlődés
szem-kéz koordináció zavara
ok-okozati gondolkodás megjelenésének késése
szerepjáték megjelenésének hiánya
alvászavar

Szociális területen:
nehéz megnyugtathatóság
kötődési zavarok
együttműködési készség hiánya
nehéz irányíthatóság
tiltás meg nem értése, be nem tartása
akaratos, öntörvényű viselkedés
agresszió
autoagresszió
dührohamok


Kisgyermekkori tünetek 3-7 évkor között:

Mozgás területén:
mozgáskoordináció gyengesége,
pontatlan mozgás kivitelezés
új mozgások tanulásának gyengesége, lassúsága
erőadagolási problémák
a grafomotorika éretlensége
finommotorika ügyetlensége
fejletlen beszédmotorika
hiperaktivitás
tic
Pszichés-kognitív területen:
gyenge testvázlat, térbeli tájékozódás
kialakulatlan lateralitás
figyelemzavar
emlékezeti gyengeség
belátáson/ tapasztalaton álló gondolkodás megjelenésének késése
túlzott ingerkeresés/ingerhárítás
szorongás
depresszió

Szociális területen:
beilleszkedési nehézség
szabályfelismerés nehézsége
szabálykövetés kiszámíthatatlansága
feladattudat kialakulatlansága
feladathelyzetekből való kiszállás
kötődési zavarok


Kisiskoláskori tünetek 7-10 éves kor között:

Mozgás területén:
sportolási alaptechnikák elsajátításának nehézségei
ügyetlenség
mozgáskoordináció zavar
fejletlen finommotorika

Pszichés-kognitív területen:
tanulási zavar (olvasás, írás, számolás)
lassú, nehézkes tanulási tempó
figyelemzavar
rövid/hosszú távú memóriazavar
kialakulatlan vagy keresztezett dominancia
térbeli/síkbeli tájékozódás zavara

Szociális területen:
áldozat/bohóc/agresszor szerep
önbizalomhiány

(képek forrása: google.com)

Elköltözött a Kis Béka Tanoda!

A Kis Béka Tanodát a Csákány utca 1. – Aqua Irodaház (Fedett uszodával szemben) 1. emeletén találjatok meg júliustól!

 

Megkésett beszédfejlődés – beszédfejlesztés

Az ember alapvetően társasági lény. A környezetével folyamatosan kontextusban van. A kommunikációja állandóan jelen van, ezzel igazodik a világban, a világhoz. A kommunikáció alapvető eleme a beszéd.
A gyermek számára nagyon nehéz kezdetekben a beszéd elsajátítása, mert nemcsak beszélni tanul, hanem a mozgást, valamint a társadalmi szokásokat is egyszerre kellene elsajátítania. Az életük során ezek harmonikus fejlődése felborulhat.

A beszéden keresztül neveljük a gyermekeinket, így természetes, hogy a fejlődésében legfontosabb színtér a család (ezen belül is az édesanya). Leginkább a családi mintától függ a gyermek beszédprodukciója, szókincse. Minél többet és jobban tud beszélni egy gyermek, annál jobban megérteti magát a környezetével.
Már egészen korán, kb. a 6. héttől elkezdenek játszani a csecsemők a beszédszerveikkel. Hosszas torokhangot produkálnak, buborékot fújnak a nyálukkal, ezek később egyre színesebbek és változatosabbak lesznek. A sírás is rendkívül változatos, éhséget, fájdalmat babusgatásra vágyást stb. fejezhetnek ki. Később a gagyogás, gügyögés korszakában már összetettebbek a hangadások, minden hangulatot, szükségletet ki tudnak fejezni.

Nagyon fontos megemlíteni, hogy az anyanyelv tökéletes elsajátításához a beszéd észlelése, megértése, valamint a kifejezése, produkciója együttesen jelen kell, hogy legyen.
Megkésett, vagy akadályozott beszédfejlődésről általában akkor beszélünk, ha ép érzékszervek, ép intellektus és megfelelő beszélő környezet ellenére sem indul meg a beszéd 3 éves kor után.

Megkésett beszédfejlődés főbb tünetei:
Enyhe ragozási hibák, nyelvi fordulatok nehézsége, grafomotorika terén némi gyengeség. Általában a tünetek 4-8 éves korra teljesen eltűnnek.

Az akadályozott beszédfejlődés (fejlődési diszfázia) tünetei lehetnek:
Enyhék és súlyosabbak is, és 8 éves korra a nyelvi formákat nehezen sajátítják el; a beszédértés és produkció is érintett, minden szinten eltérés tapasztalható; nem színes, vagy teljesen kimarad a gagyogás- gügyögés korszaka (leginkább mutogatással fejezi ki magát a későbbiekben); nem megfelelő a ragok és nyelvi szerkezetek használata; sok a hangképzési hiba, hang és szótagcserék, kihagyások, torzítások, kiterjedt pöszeség; fáradékonyság, lassabb mozgásfejlődés, motoros diszpraxia (ügyetlenség), téri orientációs nehézségek, szociális kapcsolatok beszűkülése stb.; jellemző még a lassan gyarapodó szókincs. Természetesen, ha a gyermek már 3 éves kor előtt is jelentős elmaradást mutat beszéd- és nyelvi fejlődésében, már szakemberhez (logopédus) tanácsos fordulni. (Akkor is, ha a gyermek beszédét csak a közvetlen környezet érti meg.)

Más a nemek közötti megosztottság is.
A kislányoknál már két éves kor körül folyamatos beszédről beszélhetünk, míg a fiúknál 2,5 éves korra tehető ez a határ (természetesen ez nem törvényszerű, lehetnek eltérések, más okok, körülmények a beszédfejlődése eltérő voltára).

A vizsgálatok közül elsődleges a hallászavar, csökkenés kizárása. Ha problémák merülnek fel a megfelelő szakorvos (audiológus) felkeresése szükséges. Mi is megfigyelhetjük, hogy a gyermek hallásával vannak- e problémák:
-kedveli-e a csörgőket és más zajt adó tárgyat
-reagál-e a környezete hangjaira, és keresi- e azok forrását
-odafordul-e a hang irányába, jelez- e vissza, ad- e ki hangokat,mindig odanéz- e arra aki, vagy ami hangot ad
-szereti-e a zenét, éneket, koncentrál- e ezekre
-ismétel- e úgy hangokat, hogy nem látja az illető?
Ha ezen a téren nincs eltérés, megfigyeljük, hogy a neki közvetített beszédre hogyan reagál, megérti- e. Felismeri-e a nevét, családtagjait, érti-e az egyszerűbb utasításokat, és megoldja- e. Érti-e az egyszerűbb nyelvi magyarázatokat, kifejezéseket, névmásokat , névutókat, kérdéseket (mit, mikor stb.).

A beszédmegértés és kifejezés területén tapasztalt bármilyen eltérésnél a család forduljon a megfelelő szakemberhez, intézményhez: szakszolgálat, nevelési tanácsadó, gyermekneurológus,fejlesztőházak.
A beszédfejlődés késésének számos oka lehet, többek között: öröklés (főleg apai ágon); szülési sérülés (mely az agy beszédért felelős területét érinti); koraszülöttség, súlyos testi gyengeség, agyi érés késése, motoros diszpraxia, és más környezeti hatások.

Hasznos link:
http://www.prae.hu/prae/gyosze.php?menu_id=102&jid=39&jaid=577

http://fejlesztohaz.hu

Hiperaktivitás, vagy túlzott mozgásigény?

Napjainkban egyre többet lehet hallani, hogy számtalan gyermeket hiperaktív jelzővel illetnek. Ahhoz, hogy különbséget tudjunk tenni a túlzott mozgásigény és a hiperaktivitás között, a fogalmakat tisztázni kell.
A hiperaktivitás olyan fokozott, túlzott mozgásos aktivitás, mely az adott gyermek fejlettségének nem megfelelő, mindennapi viselkedésének szembetűnő sajátossága. Ez egy tünet együttes, melynek csak egy tünete a fokozott mozgásigény.

A hiperaktivitás okai közé szokták sorolni a genetikai öröklődést, a várandósság alatti problémákat (gyógyszerszedés, dohányzás, alkohol fogyasztás,…), a szülés közbeni oxigénhiányos állapotot és a különböző környezeti tényezőket (mesterséges ételszínezékek, ólom, …)

A HIPERAKTÍV GYERMEK ÁLTALÁNOS TÜNETEI
A hiperaktív gyerekek általában értelmesek, rendkívül kitartóak, okosak, hűségesek, igazmondók, igazságérzetük nagy, szorgosak, segítőkészek és fantasztikus ötleteik vannak. Ha a tanár elfelejtett valamit, ők az elsők akik kiugranak a padból és már rohannak is a naplóért, krétáért stb. Szeretik a nagymozgásos tevékenységeket, a hintázást, a kerékpározást, rohangálást, trambulinozást, ugrálást. Nem képesek egy helyben maradni, de a számítógépes játékok és a televízió órákig is le tudja őket kötni. Ennek az az oka, hogy azok a dolgok tartják fel figyelmüket, amelyekben folyamatosan cserélődnek az ingerek. Fontos számukra a cselekvést követő azonnali sikerélmény, mert ez tartja fenn az érdeklődésüket.

A hiperaktív gyermekek esetében az alább felsorolt jellemzők közül legalább
90 %-a együttesen és tartósan megfigyelhető.
Figyelemzavar
-Nehézséget jelent a figyelem megtartása a feladat- vagy játéktevékenységen belül.
-Úgy tűnik, mintha nem figyelne, amikor beszélnek hozzá.
-Nem tudja követni az utasításokat vagy nem fejezi be az iskolai és egyéb munkákat.
-A feladatszervezés nehezített.
-Elkerüli, nem szereti vagy ellenáll az olyan feladatoknak, játékoknak, amelyek tartós értelmi erőfeszítést igényelnek. pl.: társasjáték
-Nem tud figyelni megfelelően a részletekre vagy gondatlan hibákat követ el az iskolai vagy más tevékenységben.
-Elveszti a feladatokhoz vagy tevékenységhez szükséges dolgokat.
-Figyelme könnyen elterelhető külső ingerekkel.
-Napi tevékenységekben feledékeny.
Túlzott mozgásigény
-ülés közben babrál, fészkelődik, nem bír megülni egy helyben,izeg-mozog.
-Rohangál, ugrál vagy mozog olyan helyzetekben, amikor az nem helyénvaló
-Nehézséget jelent a nyugodt játéktevékenység
-Túlzottan sokat beszél.
-Szertelenség
-Mielőtt az ember kérdezne tőle, ő már válaszol, félbeszakítja a beszélgetést.
-Nehézséget okoz neki a várakozás.
HOGYAN KEZELJÜK A HIPERAKTIVITÁST?
Mint minden hasonló dolognál, itt is érdemes odafigyelni az árulkodó jelekre, hogy minél hamarabb diagnosztizálhassák a gyermeket. Ez azért fontos, mert sok-sok kudarctól kíméli meg a szülő saját magát és gyermekét is, ha a hozzáállásán képes változtatni és el tudja fogadni így is gyermekét és megpróbál olyan környezetet biztosítani gyermekének, melyben ki tud bontakozni és a „másságát” nem megbélyegzés kíséri, hanem szerető odafigyelés és lehetőség, hogy képességeit ki tudja bontakoztatni. (Hozzáteszem, az intézményekben a pedagógusoknak ugyanez a feladatuk).

A hiperaktivitásnak már csecsemőkorban jelentkeznek jelei: a baba sokat sír; ha felvesszük nem képes megnyugodni; nehezen alakul ki a napi ritmusa; mozgásfejlődési problémák figyelhetők meg; hamar felállnak és szinte ettől a pillanattól kezdve szaladnak; jelentkezhet egyensúly-és koordinációs zavar. Később ők lesznek a „balesetes” gyerekek, akikre állandóan oda kell figyelni, nehogy véletlenül kárt tegyenek magukban, vagy környezetükben.

Iskolai teljesítményük sokszor elmarad attól, amit életkoruk és értelmi képességeik alapján elvárhatunk. Ennek oka a mozgásos nyugtalanság, az impulzivitás és figyelemzavar

TIPPEK, ÖTLETEK, MELYEKKEL SEGÍTHETJÜK ŐKET
-teremtsünk kétszemélyes helyzeteket
-legyünk elfogadó partnerek
-kevés és egyértelmű szabályokat, utasításokat adjunk nekik
-sok új és érdekes dologgal tartsuk fenn a figyelmüket
-munka, játék közben gyakori és azonnali megerősítést kapjanak és a problémát is azonnal jelezzük vissza nekik
-sportoljon rendszeresen, legyen kielégítve a fokozott mozgásigénye
-kevés kritikát és sok biztatást kapjanak

 

 

Forrás: kepessegfejlesztes.hu

Kis Béka Mozgásfejlesztő Tanoda

Kis Béka Mozgásfejlesztő Tanodánk – Eger, Széchenyi út 72. szám alatt (Vitkovits házzal szemben), május 8.-án megnyitja kapuit, és szeretettel vár minden Szülőt, Gyereket és Érdeklődőt!

KIS BÉKA MOZGÁSFEJLSZTŐ TANODA2Egyéni szenzomotoros fejlesztés – TSMT- I. indul MÁJUS 8.-án!

Bejelentkezés és információ:
Erdélyi Krisztina +36-30-619-1779
Erdélyi Sára +36-30-921-7824

A megosztásokat köszönjük!

Mozgásfejlesztés – Hintáztass!

Arról a gyerkőcről mondható el, hogy jó az egyensúlya, akinek az egyensúlyszerve teljes összhangban működik az érzékszerveivel és a mozgásával. Ehhez azonban sok-sok gyakorlás szükséges, és az, hogy minél több és minél sokszínűbb ingerek érjék a gyermekeket az első életévekben.

Odabent
Már az anyaméhben a 20. hétre teljesen kifejlődik, és jól működik az egyensúlyszerv. A magzat már ekkor képes érzékelni a gravitációt, testének finom elmozdulásait, ringásait a magzatvízben, amelyeket az anya minden mozgása, járása, helyzetváltoztatása, sőt a lélegzetvétele kelt. A magzat elhelyezkedését a méhben, a baba fejének, törzsének és végtagjainak mozgásait, – melyeket a 4D ultrahangfelvételeken is láthatunk, és a várandós mamák ebben az időszakban kezdenek megérezni – úgyszintén az egyensúlyrendszer működése befolyásolja. Részben ezen magzati mozgások révén történik a fej beállása a szülőcsatorna irányában, ami a normál szülés lezajlásának fontos előkészítő szakasza.

Hinta-palinta

Hol van és hogy működik az egyensúlyszervünk?
A koponyánk két oldalán a dobhártya mögött lévő belső hallóüreg csontos szerkezetébe ágyazottan található az egyensúlyszervünk. Tökéletes működésének a segítségével érzékelni tudjuk a testhelyzetünket, és képesek vagyunk megtartani az egyensúlyunkat. A vesztibuláris rendszernek is nevezett érzékszervünk apró csontos üregek és ívelt csövecskék bonyolult labirintusa. A tér három irányában álló félkörös ívjáratok érzékelik és pontosan mérik a fej forgásait, valamint az előre, hátra és oldalra történő elmozdulásait. De nem csak a fejmozgások irányát, hanem azok gyorsulását és lassulását is megmérik.

Hogyan?
A csontos üregrendszert egy speciális folyadék tölti ki, amely a fej helyzetváltozásaira tehetetlenségénél fogva elmozdul, és meglebbenti a járatok falán elhelyezkedő érzékelő szőrsejtek sokaságát. Az így keletkező érző ingereket az egyensúlyozó ideg összegyűjti és eljuttatja az agyba.

Idekint
Az a tény, hogy a vesztibuláris rendszer már a méhen belül teljesen automatikusan funkcionál, nem jelenti azt, hogy a jó egyensúly egy velünk született képesség. A megszületés után a rendszert tovább kell fejleszteni, és össze kell hangolni a többi érzékszerv működésével.
A gyermek idegrendszerének meg kell tanulnia, hogyan hangolja össze a látást az egyensúlyozással annak érdekében, hogy a törzs helyzetétől függetlenül a két szem mindig vízszintesen maradjon, mert így látható legjobban a tér. A hallásnak is be kell kapcsolódnia a tájékozódásba, hogy segítse az egyensúlyi rendszert azáltal, hogy azonosítja a hangok irányát és távolságát. A tapintás, a bőrön és az izmokon keresztül érkező ingerek információkat adnak a saját test térben elfoglalt helyéről, és a különböző testrészek egymáshoz viszonyított helyzetéről.
Akár a várandósság alatt, vagy a megszületés után bekövetkező egyensúlyszervi vagy idegrendszeri eltérések, avagy azok komplex működését hátráltató okok miatt a gyerkőc egyensúlya nem lesz megfelelő. A különböző életkorokban a következő tünetek figyelhetők meg:
• Magzati tartási rendellenességek, farfekvés
• Eltérő mozgásfejlődés, izomtónus eltérések a csecsemőkorban
• Vakmerő, vagy túl bátortalan járás és futás
• Gyakori sérülések, elesések
• Félelem a magasságtól vagy a mélységtől
• Nem szeret hintázni, vagy éppen túl sokat pörög-forog
• Hiányos a testséma, nehéz a tájékozódás
• Ügyetlen a mozgása, nehezen tanul új mozgásokat, sportot
• Rossz a testtartása
• Tanulási és magatartási problémák az iskolában
• Tériszony, utazási- és tengeri betegség felnőtt korban is

A ringatástól a körhintáig
Az egyensúly fejlesztésének legősibb és legjobb módja a ringatás, a hintázás. A lassú mozgások megnyugtatóak, a gyorsabbak, lendületesebbek pedig felpörgetik a gyerkőc figyelmét és a hangulatát. Mindegyik fejlesztő, érlelő hatású, de másképp fejtik ki hatásukat. Az egyensúly fejlődése természetes folyamat, ezért törekedni kell arra, hogy a hintázás soha ne legyen direkt feladat. Minden baba és nagyobbacska gyerkőc másként reagál ezekre az úgynevezett vesztibuláris ingerekre. Ha a hintázástól túlságosan izgatott lesz, esetleg azt látjuk, hogy nem kellemes a számára, netán fél, akkor lassítsuk a tempót, változtassuk meg a lendítések irányát és az erősségét. Ha egyedül nem mer ráülni a hintába, akkor vegyük az ölünkbe és úgy üljünk bele. A szorongó gyermekeknél apró lépésekben vezessük be, és fokozatosan nyújtsuk meg a hintáztatások időtartamát. Amikor már ő maga is szívesen hintázik, csak akkor ismertessük meg egy újabb hintaféleséggel, vagy lendülési, forgási móddal.

Első év
Minden pici baba élvezi a gyengéd, lassú ringatást, hiszen az anyaméh biztonságára emlékezteti.  Minden édesanya ösztönösen tudja, hogy ringatva lehet a leghamarabb megnyugtatni vagy elaltatni a babáját. Minél gyakrabban kapja meg ezt a pici, annál jobban fejlődik és gyarapodik, kevesebbet sír, nyugodtabban alszik és később az egyensúlya is fejlettebb lesz.
Ringathatjuk a kezünkben tartva vagy hordozókendőben, egy hintaszékben ülve vagy sétálgatva. Belefektethetjük a bölcsőbe vagy a babahintába és tologathatjuk egy babakocsiban. Az első 6-8 hónapban nem szabad a csecsemőket ültetve hintáztatni, mert a törzsük ehhez még fejletlen.
A babahintában fekve, majd később ülve egyaránt elhelyezhetjük a gyermeket. Egypontos felfüggesztése révén minden irányba lökhetjük és elforgathatjuk. Az állítható rugós rögzítése és a tetszés szerint állítható kötélhossza lehetővé teszi, hogy fel-le rugózva is mozogjon. A már biztosan ülni tudó baba lába a talajt is érheti, és talpával ellökheti magát, ülve rúgózhat, így ügyesedhet a lába is.adamo_cikk_2016.11.21.
Ha nincs hinta, akkor egy lepedőre fektetve is tudjuk hintáztatni a babánkat. Megfoghatjuk a négy sarkát, vagy egy kis barkácsolással rögzíthetjük a plafonra vagy az ajtófélfára.
Ha a pici már tud ülni, akkor jöhet az ülve hintáztatás. A legtöbbjüknek ez nagyon élvezetes játék. A test térben való gyors elmozdulása erőteljes ingert ad az egyensúlyozó rendszernek, de új és érdekes hatással van az egész testre – gondoljunk a hirtelen elinduló liftben a bukfencező belső szerveinkre. Emellett a lendülő hintában a pici az arcán érzi a levegő suhanását, a hajának libbenését, mindezt a folyton változó látvány izgalmassága gazdagítja.
A lendülések közben azonban a fejtartást és a törzstartást is állandóan kontrollálnia kell. Az idegrendszernek óriási kihívás, hogy számtalan izomcsoportnak kell egyszerre kiadnia a helyes utasítást a megfelelő testtartás, vagyis az egyensúly megőrzéséért.
Hintáztatás közben úgy helyezkedjünk el, hogy a pici jól láthassa az arcunkat. Az ismétlődő közelítés és távolítás közben a baba szemei aktívan fókuszálnak, így összekapcsolódnak az egyensúlyszervből és a szemből érkező információk, és a két rendszer együttműködése tökéletesedik.
Ha közben még énekelünk is, vagy zenét hallgatunk, akkor az elmozdulásokhoz képest állandóan változik a hang iránya, ezzel a hallási figyelem és a hallási tájékozódás is fejlődik.

Nagyobbaknak
Egy kicsit elfeledett régi játék a hintaló. Nagy előnye, hogy a gyerkőc nem tudja felborítani, bármikor ráülhet, leér róla lába, ezért biztonságosan használhatja. Mivel „állat”, ezért szívesen játszik vele, megeteti, simogatja, mint az igazit. Ülhet rajta akár egy királylány, vagy egy hős lovag.
A mérleghinta viszonylag kevés mozgásszabadságot enged, mégis a fel-le haladó mozgásdinamikával különleges hatást vált ki az idegrendszerben, ami igen fejlesztő hatású.
A körforgó a körhinta kistestvére, mert a sebessége szabályozható, az ülések fixen maradnak. Óvatosan kezdjük el a használatát, mert a gyerkőc a tekintetével nehezen tudja követni a forgó mozgást. Az egyensúlyszervbe és a szembe két különböző inger érkezik, így az idegrendszer összezavarodik. Ha nem vagyunk elég körültekintőek, akkor az egyensúly felborul, a gyomor felkavarodik, a gyerkőc nem ül bele többet szívesen.
A madárfészek hinta inkább szabadtérre való. Elég nagy ahhoz, hogy háton fekve, hasalva, négykézláb, ülve vagy állva használják a gyerekek, egyszerre akár ketten-hárman is. A különböző testhelyzetekben más és más jellegű ingerek érik a vesztibuláris rendszert, és az egyensúly megtartása is hihetetlenül összetett mozgáskoordinációt kíván. Ez a hinta típus a legfejlesztőbb hatású a kisgyermekkorban.

Bármelyik hintát is választjuk, mindig figyeljünk arra, hogy a gyerkőcnek mi a legjobb. A kevesebb több! A hintázás mindig legyen öröm!

Forrás: gyermekmozgasfejlesztes.hu

Szkoliózis

Szkoliózis, azaz ferde gerinc

A gerinc oldal irányú görbületét szkoliózisnak, szögbetörését púposságnak vagy gibbusznak nevezik. A gerinc ferdülései vagy szögbetörései, a görnyedség vagy púposság sohasem az egyik percről a másikra alakul ki, hanem a legtöbbször hónapok, sőt évek alatt. Ha rossz tartású gyerek idejében kerül ortopédiai szakrendelésre, szakszerű tornával, könnyű atlétikával, úszással szükség esetén speciális szakorvosi kezeléssel a rossz tartást, a ferdeséget vagy hajlottságot mindig sikerül megszüntetni. Hangsúlyozni kell, hogy a rossz tartás nem csak esztétikailag hátrányos, hanem a gerinc egyenetlen terhelése miatt már viszonylag fiatal korban a gerinc izületek elfajulását, mozgáskorlátozottságát és fájdalmát okozhatja.
A  szkoliózis, a gerincoszlop oldalirányú elgörbülése leggyakrabban a hát vagy ágyéki görbület fokozódásában nyilvánul meg, oka lehet a csigolyatestek megbetegedése, angolkór vagy izombénulás. Előfordul, hogy az egyik láb megrövidülése miatt létrejött ferde medenceállás alakítja ki. Nem mindig deríthető fel azonban a szkoliózis oka.
A túl gyors növekedésben levő gyermekre különösen ügyelni kell ilyen szempontból. Felhívhatja a szkoliózisra a figyelmet a lapockák egyenetlen állása, a medence vagy a mellkas asszimetriája is. A gerincoszlop oldalirányú elferdüléséről könnyem meggyőződhetünk, ha az egyes csigolya töviseit álló helyzetben kitapintjuk és az egyes tövisek helyét színes krétával megjelöljük. A legkisebb mértékű szkoliózis esetén is célszerű szakorvost felkeresni, aki tornagyakorlatokkal vagy más beavatkozásokkal korrigálhatja a görbületet. Gerincgörbület szinte minden esetben előbb utóbb gerincpanaszokhoz vezet. scoliosis2

Osztályzása az okok alapján:
1. Funkcionális;
2. Strukturális: idiopathiás (oka nem ismert) és ismert kóreredetű (pl. veleszületett csigolyafejlődési rendellenesség, gerincizom bénulása, idegrendszeri betegségek következtében kialakuló stb.)
Mik lehetnek a tünetei?
Ha a szülő a gyermekénél valamilyen kóros eltérést talál, akkor azt mielőbb ortopéd szakorvosi vizsgálat kövesse, mivel a különféle gerincdeformitások progressziója változó, így a kezelés meghatározása igen fon­tos feladat.
Vizsgálatnál a következőkre kell figyelni:
A gyermeket hátulról megtekintve észlelhető, hogy a vállak egy magasságban vannak-e. Előrehajláskor az esetleges bordapúp jól láthatóvá válik. Megfigyeljük, hogy a törzs és a karok által bezárt háromszögek szimmetrikusak-e. Továbbá, hogy a fej meghúzásával korrigálható-e a gerincgörbület. Fontos a csípőízület vizsgálata, mert ennek a mozgásbeszűkülése is okozhat gerincferdülést.
Röntgenvizsgálat: Lényeges az álló helyzetben történő felvétel készítése, mert ezzel a gerincgörbület mértéke és lokalizációja pontosan mérhető. A kezelés hatékonyságának felmérésére meghatározott időközönként felvétel készítése szükséges.

Az elsődleges funkcionális szkoliózisnál a hátizomzat erősítése spe­ciális gerinctornával, úszással. Az iskolai tornán részt vehet.
A másodlagos funkcionális szkoliózis esetén fontos az ok tisztázása, mely lehet például az egyik alsóvégtag rövidü­lése (sarokemeléssel a rövidülés kiegyenlítése a feladat, esetenként műtéti korrekció is szóba jöhet). Strukturális szkoliózisnál 20° alatti görbület esetén gerinctorna javasolt. Időszakos ellenőrzés szükséges, progresszió esetén fűző viselése, illetve műtét jön szóba.

A BHRG Alapítványban vizsgálat és terápiában részesített 3-7 éves, eltérő fejlődésű, organikusan éretlen/ sérült gyermekek tünetei

 A 0-3 éves kor között manifesztálódó tünetek egy része folytatódik, akár fel is erősödhet 3 éves kor felett, más zavaró tünetek csökkenhetnek,- illetve új organikus érési zavarra/ éretlenségre utaló tünetek is megjelenhetnek.

Az eltérő, 3-7 éves kor között már manifesztálódó tüneteknek legtöbbször vannak ennél korábbi életkorban megjelenő tünetei is, melyeket három nagy csoportba lehet sorolni:

Motoros területen jelentkező tünetek:

  • a mozgáskoordináció gyengesége, pontatlan mozgás-kivitelezés, az új mozgások tanulásának gyengesége, a mozgások tempójának lassúsága, erőadagolási problémák, diszpraxia, apraxia, a grafomotorika éretlensége, akadályozott beszédfejlődés, hiperaktivitás, túlzott passzivitás, a mozgással kapcsolatos kontrollfunkciók gyengesége, a primitív reflexprofil fennmaradása az integrációs időn túl, félelem a vízben, a veszélyérzet túlzott vagy csökkent jelenléte, az elsődleges és egyoldali dominancia késése, eltérései(keresztezett vagy kevert).

Pszichés-kognitív területen jelentkező tünetek:

  • mentális retardáció, emlékezeti gyengeség, az egyidejű többcsatornás figyelem és tevékenységszervezés képességének gyengesége, a belátáson/tapasztalaton alapuló gondolkozás megjelenésének késése, lassúsága, testvázlat, térbeli tájékozódás, lateralitás gyengesége, diszlexia-veszélyeztetettség, diszkalkúlia-veszélyeztetettség, gyermekkori szorongás, gyermekkori depresszió, gyermekkori fóbiák, a szobatisztaság kontrolljának késése.

Szociális területen jelentkező tünetek:

  • nehezített szabályfelismerés, szabálymegértés, szabályelfogadás,a leválások-kötődések kialakulása dinamikájának eltérései, a segítség elutasítása, a feladathelyzetekből való kiszállás, a kontrollfunkciók gyengesége a viselkedésszervezés során, “limited social skills”.