Egyéb kategória bejegyzései

Megkésett beszédfejlődés – beszédfejlesztés

Az ember alapvetően társasági lény. A környezetével folyamatosan kontextusban van. A kommunikációja állandóan jelen van, ezzel igazodik a világban, a világhoz. A kommunikáció alapvető eleme a beszéd.
A gyermek számára nagyon nehéz kezdetekben a beszéd elsajátítása, mert nemcsak beszélni tanul, hanem a mozgást, valamint a társadalmi szokásokat is egyszerre kellene elsajátítania. Az életük során ezek harmonikus fejlődése felborulhat.

A beszéden keresztül neveljük a gyermekeinket, így természetes, hogy a fejlődésében legfontosabb színtér a család (ezen belül is az édesanya). Leginkább a családi mintától függ a gyermek beszédprodukciója, szókincse. Minél többet és jobban tud beszélni egy gyermek, annál jobban megérteti magát a környezetével.
Már egészen korán, kb. a 6. héttől elkezdenek játszani a csecsemők a beszédszerveikkel. Hosszas torokhangot produkálnak, buborékot fújnak a nyálukkal, ezek később egyre színesebbek és változatosabbak lesznek. A sírás is rendkívül változatos, éhséget, fájdalmat babusgatásra vágyást stb. fejezhetnek ki. Később a gagyogás, gügyögés korszakában már összetettebbek a hangadások, minden hangulatot, szükségletet ki tudnak fejezni.

Nagyon fontos megemlíteni, hogy az anyanyelv tökéletes elsajátításához a beszéd észlelése, megértése, valamint a kifejezése, produkciója együttesen jelen kell, hogy legyen.
Megkésett, vagy akadályozott beszédfejlődésről általában akkor beszélünk, ha ép érzékszervek, ép intellektus és megfelelő beszélő környezet ellenére sem indul meg a beszéd 3 éves kor után.

Megkésett beszédfejlődés főbb tünetei:
Enyhe ragozási hibák, nyelvi fordulatok nehézsége, grafomotorika terén némi gyengeség. Általában a tünetek 4-8 éves korra teljesen eltűnnek.

Az akadályozott beszédfejlődés (fejlődési diszfázia) tünetei lehetnek:
Enyhék és súlyosabbak is, és 8 éves korra a nyelvi formákat nehezen sajátítják el; a beszédértés és produkció is érintett, minden szinten eltérés tapasztalható; nem színes, vagy teljesen kimarad a gagyogás- gügyögés korszaka (leginkább mutogatással fejezi ki magát a későbbiekben); nem megfelelő a ragok és nyelvi szerkezetek használata; sok a hangképzési hiba, hang és szótagcserék, kihagyások, torzítások, kiterjedt pöszeség; fáradékonyság, lassabb mozgásfejlődés, motoros diszpraxia (ügyetlenség), téri orientációs nehézségek, szociális kapcsolatok beszűkülése stb.; jellemző még a lassan gyarapodó szókincs. Természetesen, ha a gyermek már 3 éves kor előtt is jelentős elmaradást mutat beszéd- és nyelvi fejlődésében, már szakemberhez (logopédus) tanácsos fordulni. (Akkor is, ha a gyermek beszédét csak a közvetlen környezet érti meg.)

Más a nemek közötti megosztottság is.
A kislányoknál már két éves kor körül folyamatos beszédről beszélhetünk, míg a fiúknál 2,5 éves korra tehető ez a határ (természetesen ez nem törvényszerű, lehetnek eltérések, más okok, körülmények a beszédfejlődése eltérő voltára).

A vizsgálatok közül elsődleges a hallászavar, csökkenés kizárása. Ha problémák merülnek fel a megfelelő szakorvos (audiológus) felkeresése szükséges. Mi is megfigyelhetjük, hogy a gyermek hallásával vannak- e problémák:
-kedveli-e a csörgőket és más zajt adó tárgyat
-reagál-e a környezete hangjaira, és keresi- e azok forrását
-odafordul-e a hang irányába, jelez- e vissza, ad- e ki hangokat,mindig odanéz- e arra aki, vagy ami hangot ad
-szereti-e a zenét, éneket, koncentrál- e ezekre
-ismétel- e úgy hangokat, hogy nem látja az illető?
Ha ezen a téren nincs eltérés, megfigyeljük, hogy a neki közvetített beszédre hogyan reagál, megérti- e. Felismeri-e a nevét, családtagjait, érti-e az egyszerűbb utasításokat, és megoldja- e. Érti-e az egyszerűbb nyelvi magyarázatokat, kifejezéseket, névmásokat , névutókat, kérdéseket (mit, mikor stb.).

A beszédmegértés és kifejezés területén tapasztalt bármilyen eltérésnél a család forduljon a megfelelő szakemberhez, intézményhez: szakszolgálat, nevelési tanácsadó, gyermekneurológus,fejlesztőházak.
A beszédfejlődés késésének számos oka lehet, többek között: öröklés (főleg apai ágon); szülési sérülés (mely az agy beszédért felelős területét érinti); koraszülöttség, súlyos testi gyengeség, agyi érés késése, motoros diszpraxia, és más környezeti hatások.

Hasznos link:
http://www.prae.hu/prae/gyosze.php?menu_id=102&jid=39&jaid=577

http://fejlesztohaz.hu

Mozgásfejlesztés – Hintáztass!

Arról a gyerkőcről mondható el, hogy jó az egyensúlya, akinek az egyensúlyszerve teljes összhangban működik az érzékszerveivel és a mozgásával. Ehhez azonban sok-sok gyakorlás szükséges, és az, hogy minél több és minél sokszínűbb ingerek érjék a gyermekeket az első életévekben.

Odabent
Már az anyaméhben a 20. hétre teljesen kifejlődik, és jól működik az egyensúlyszerv. A magzat már ekkor képes érzékelni a gravitációt, testének finom elmozdulásait, ringásait a magzatvízben, amelyeket az anya minden mozgása, járása, helyzetváltoztatása, sőt a lélegzetvétele kelt. A magzat elhelyezkedését a méhben, a baba fejének, törzsének és végtagjainak mozgásait, – melyeket a 4D ultrahangfelvételeken is láthatunk, és a várandós mamák ebben az időszakban kezdenek megérezni – úgyszintén az egyensúlyrendszer működése befolyásolja. Részben ezen magzati mozgások révén történik a fej beállása a szülőcsatorna irányában, ami a normál szülés lezajlásának fontos előkészítő szakasza.

Hinta-palinta

Hol van és hogy működik az egyensúlyszervünk?
A koponyánk két oldalán a dobhártya mögött lévő belső hallóüreg csontos szerkezetébe ágyazottan található az egyensúlyszervünk. Tökéletes működésének a segítségével érzékelni tudjuk a testhelyzetünket, és képesek vagyunk megtartani az egyensúlyunkat. A vesztibuláris rendszernek is nevezett érzékszervünk apró csontos üregek és ívelt csövecskék bonyolult labirintusa. A tér három irányában álló félkörös ívjáratok érzékelik és pontosan mérik a fej forgásait, valamint az előre, hátra és oldalra történő elmozdulásait. De nem csak a fejmozgások irányát, hanem azok gyorsulását és lassulását is megmérik.

Hogyan?
A csontos üregrendszert egy speciális folyadék tölti ki, amely a fej helyzetváltozásaira tehetetlenségénél fogva elmozdul, és meglebbenti a járatok falán elhelyezkedő érzékelő szőrsejtek sokaságát. Az így keletkező érző ingereket az egyensúlyozó ideg összegyűjti és eljuttatja az agyba.

Idekint
Az a tény, hogy a vesztibuláris rendszer már a méhen belül teljesen automatikusan funkcionál, nem jelenti azt, hogy a jó egyensúly egy velünk született képesség. A megszületés után a rendszert tovább kell fejleszteni, és össze kell hangolni a többi érzékszerv működésével.
A gyermek idegrendszerének meg kell tanulnia, hogyan hangolja össze a látást az egyensúlyozással annak érdekében, hogy a törzs helyzetétől függetlenül a két szem mindig vízszintesen maradjon, mert így látható legjobban a tér. A hallásnak is be kell kapcsolódnia a tájékozódásba, hogy segítse az egyensúlyi rendszert azáltal, hogy azonosítja a hangok irányát és távolságát. A tapintás, a bőrön és az izmokon keresztül érkező ingerek információkat adnak a saját test térben elfoglalt helyéről, és a különböző testrészek egymáshoz viszonyított helyzetéről.
Akár a várandósság alatt, vagy a megszületés után bekövetkező egyensúlyszervi vagy idegrendszeri eltérések, avagy azok komplex működését hátráltató okok miatt a gyerkőc egyensúlya nem lesz megfelelő. A különböző életkorokban a következő tünetek figyelhetők meg:
• Magzati tartási rendellenességek, farfekvés
• Eltérő mozgásfejlődés, izomtónus eltérések a csecsemőkorban
• Vakmerő, vagy túl bátortalan járás és futás
• Gyakori sérülések, elesések
• Félelem a magasságtól vagy a mélységtől
• Nem szeret hintázni, vagy éppen túl sokat pörög-forog
• Hiányos a testséma, nehéz a tájékozódás
• Ügyetlen a mozgása, nehezen tanul új mozgásokat, sportot
• Rossz a testtartása
• Tanulási és magatartási problémák az iskolában
• Tériszony, utazási- és tengeri betegség felnőtt korban is

A ringatástól a körhintáig
Az egyensúly fejlesztésének legősibb és legjobb módja a ringatás, a hintázás. A lassú mozgások megnyugtatóak, a gyorsabbak, lendületesebbek pedig felpörgetik a gyerkőc figyelmét és a hangulatát. Mindegyik fejlesztő, érlelő hatású, de másképp fejtik ki hatásukat. Az egyensúly fejlődése természetes folyamat, ezért törekedni kell arra, hogy a hintázás soha ne legyen direkt feladat. Minden baba és nagyobbacska gyerkőc másként reagál ezekre az úgynevezett vesztibuláris ingerekre. Ha a hintázástól túlságosan izgatott lesz, esetleg azt látjuk, hogy nem kellemes a számára, netán fél, akkor lassítsuk a tempót, változtassuk meg a lendítések irányát és az erősségét. Ha egyedül nem mer ráülni a hintába, akkor vegyük az ölünkbe és úgy üljünk bele. A szorongó gyermekeknél apró lépésekben vezessük be, és fokozatosan nyújtsuk meg a hintáztatások időtartamát. Amikor már ő maga is szívesen hintázik, csak akkor ismertessük meg egy újabb hintaféleséggel, vagy lendülési, forgási móddal.

Első év
Minden pici baba élvezi a gyengéd, lassú ringatást, hiszen az anyaméh biztonságára emlékezteti.  Minden édesanya ösztönösen tudja, hogy ringatva lehet a leghamarabb megnyugtatni vagy elaltatni a babáját. Minél gyakrabban kapja meg ezt a pici, annál jobban fejlődik és gyarapodik, kevesebbet sír, nyugodtabban alszik és később az egyensúlya is fejlettebb lesz.
Ringathatjuk a kezünkben tartva vagy hordozókendőben, egy hintaszékben ülve vagy sétálgatva. Belefektethetjük a bölcsőbe vagy a babahintába és tologathatjuk egy babakocsiban. Az első 6-8 hónapban nem szabad a csecsemőket ültetve hintáztatni, mert a törzsük ehhez még fejletlen.
A babahintában fekve, majd később ülve egyaránt elhelyezhetjük a gyermeket. Egypontos felfüggesztése révén minden irányba lökhetjük és elforgathatjuk. Az állítható rugós rögzítése és a tetszés szerint állítható kötélhossza lehetővé teszi, hogy fel-le rugózva is mozogjon. A már biztosan ülni tudó baba lába a talajt is érheti, és talpával ellökheti magát, ülve rúgózhat, így ügyesedhet a lába is.adamo_cikk_2016.11.21.
Ha nincs hinta, akkor egy lepedőre fektetve is tudjuk hintáztatni a babánkat. Megfoghatjuk a négy sarkát, vagy egy kis barkácsolással rögzíthetjük a plafonra vagy az ajtófélfára.
Ha a pici már tud ülni, akkor jöhet az ülve hintáztatás. A legtöbbjüknek ez nagyon élvezetes játék. A test térben való gyors elmozdulása erőteljes ingert ad az egyensúlyozó rendszernek, de új és érdekes hatással van az egész testre – gondoljunk a hirtelen elinduló liftben a bukfencező belső szerveinkre. Emellett a lendülő hintában a pici az arcán érzi a levegő suhanását, a hajának libbenését, mindezt a folyton változó látvány izgalmassága gazdagítja.
A lendülések közben azonban a fejtartást és a törzstartást is állandóan kontrollálnia kell. Az idegrendszernek óriási kihívás, hogy számtalan izomcsoportnak kell egyszerre kiadnia a helyes utasítást a megfelelő testtartás, vagyis az egyensúly megőrzéséért.
Hintáztatás közben úgy helyezkedjünk el, hogy a pici jól láthassa az arcunkat. Az ismétlődő közelítés és távolítás közben a baba szemei aktívan fókuszálnak, így összekapcsolódnak az egyensúlyszervből és a szemből érkező információk, és a két rendszer együttműködése tökéletesedik.
Ha közben még énekelünk is, vagy zenét hallgatunk, akkor az elmozdulásokhoz képest állandóan változik a hang iránya, ezzel a hallási figyelem és a hallási tájékozódás is fejlődik.

Nagyobbaknak
Egy kicsit elfeledett régi játék a hintaló. Nagy előnye, hogy a gyerkőc nem tudja felborítani, bármikor ráülhet, leér róla lába, ezért biztonságosan használhatja. Mivel „állat”, ezért szívesen játszik vele, megeteti, simogatja, mint az igazit. Ülhet rajta akár egy királylány, vagy egy hős lovag.
A mérleghinta viszonylag kevés mozgásszabadságot enged, mégis a fel-le haladó mozgásdinamikával különleges hatást vált ki az idegrendszerben, ami igen fejlesztő hatású.
A körforgó a körhinta kistestvére, mert a sebessége szabályozható, az ülések fixen maradnak. Óvatosan kezdjük el a használatát, mert a gyerkőc a tekintetével nehezen tudja követni a forgó mozgást. Az egyensúlyszervbe és a szembe két különböző inger érkezik, így az idegrendszer összezavarodik. Ha nem vagyunk elég körültekintőek, akkor az egyensúly felborul, a gyomor felkavarodik, a gyerkőc nem ül bele többet szívesen.
A madárfészek hinta inkább szabadtérre való. Elég nagy ahhoz, hogy háton fekve, hasalva, négykézláb, ülve vagy állva használják a gyerekek, egyszerre akár ketten-hárman is. A különböző testhelyzetekben más és más jellegű ingerek érik a vesztibuláris rendszert, és az egyensúly megtartása is hihetetlenül összetett mozgáskoordinációt kíván. Ez a hinta típus a legfejlesztőbb hatású a kisgyermekkorban.

Bármelyik hintát is választjuk, mindig figyeljünk arra, hogy a gyerkőcnek mi a legjobb. A kevesebb több! A hintázás mindig legyen öröm!

Forrás: gyermekmozgasfejlesztes.hu

Katona József emlékére

Hetvenöt éves korában elhunyt Katona József, a magyar és az egri úszó-, vízilabda-sport jeles alakja.

imageA Magyarország örökös úszóbajnoka cím tulajdonosának számító Katona József nevéhez Európa-bajnoki elsőség (1962, Lipcse, 1500 m gyors), hat kontinentális csúcs és 37 országos rekord fűződik. Képviselte a magyar színeket az 1960-as római és az 1964-es tokiói olimpián. Az Egri Dózsa vízilabdázójaként 17 alkalommal szerepelt a válogatottban, s tagja volt az 1972-ben Magyar Kupa-győztes megyeszékhelyi együttesnek.
– Minden reggel az uszodában kezdem a napot – említette egy hat évvel ezelőtti beszélgetés során  Katona József.
– Tempózok 1000 métert, majd következik a szauna. Jól érzem magam a bőrömben, annak ellenére, hogy a lábaim olykor fájnak. Figyelemmel követem a jelenlegi egri úszók és vízilabdázók eredményeit. Szurkolok nekik, tudva azt, hogy nagyon kitartónak kell lenni az eredmény érdekében. Az úszás eléggé „güris” sportág, ahol a munkát semmi sem pótolhatja a teljesítmény elérésében.

Az egri úszóklub korábbi elnöke a Bornemissza Gergely Szakközép-, Szakiskola és Kollégiumban 33 éven át tanította testnevelésre az ifjakat. Ikerfiai közül a Németországban vízilabdázó Józseffel, az ügyvéd Andrással és a Dél-Afrikában állatorvosként ténykedő lányával is jó kapcsolatot ápol, és persze igyekszik nagyapaként is helytállni.

NÉVJEGY
Katona József
Született: Eger, 1941. szeptember 12.
Európa-bajnok úszó, vízilabdázó, edző.
Pályafutása:
Az Egri Dózsa úszója és vízilabdázója volt. Az 1950-es évek végén és az 1960-as évek elején a magyar úszóválogatott egyik legeredményesebb középtávúszója. Az 1958. évi budapesti Európa-bajnokságon 1500 méteren ezüstérmet, a Katona József, Nyéki Imre, Müller György, Dobai Gyula összeállítású magyar 4 × 200 méteres gyorsváltó tagjaként bronzérmet nyert. 1960 és 1964 között 800 méteren és 1500 méteren összesen hatszor javította meg az Európa-csúcsot. Részt vett az 1960. évi római és az 1964. évi tokiói olimpián. Az 1962. évi lipcsei Európa-bajnokságon ő nyerte a magyar küldöttség egyetlen aranyérmét.
Visszavonulása után a Testnevelési Főiskolán úszó szakedzői oklevelet szerzett és az Egri Dózsa edzője lett. 1982. december 12-étől a Magyarország örökös úszóbajnoka cím tulajdonosa.

Sporteredményei
olimpiai 5. helyezett (1960: 1500 m gyors)
olimpiai 8. helyezett (1964: 1500 m gyors)
Európa-bajnok (1962: 1500 m gyors)
Európa-bajnoki 2. helyezett (1958: 1500 m gyors)
Európa-bajnoki 3. helyezett (1958: 4 × 200 m gyors)
Európa-bajnoki 5. helyezett (1958: 400 m gyors)
Universiade 3. helyezett (1965: 400 m gyors)
tizenháromszoros magyar bajnok
Európa-csúcsai:
800 m gyors:
1960: 9:22,6
1500 m gyors:
1960: 17:55,2 ; 17:53,5 ; 17:43,7
1964: 17:30,0 ; 17:27,0
Rekordjai:
200 m gyors
2:06,2 (1962. május 26., Budapest) országos csúcs
400 m gyors
4:40,8 (1958. augusztus 3., Budapest) ifjúsági országos csúcs
4:39,1 (1958. szeptember 2., Budapest) ifjúsági országos csúcs
4:34,9 (1960. május 1., Eger) országos csúcs
4:32,4 (1960. június 19., Berlin) országos csúcs
4:32,3 (1960. július 31., Budapest) országos csúcs
4:29,5 (1960. augusztus 30., Róma) országos csúcs
4:28,7 (1963. szeptember 20., Budapest) országos csúcs
4:24,7 (1964. augusztus 8., Budapest) országos csúcs
4:22,0 (1964. szeptember 12., Budapest) országos csúcs
800 m gyors
9:40,4 (1958. szeptember 6., Budapest) felnőtt és ifjúsági országos csúcs
9:38,4 (1960. április 3., Budapest) országos csúcs
9:31,2 (1960. május 22., Budapest) országos csúcs
9:28,7 (1960. június 18., Berlin) országos csúcs
9:22,6 (1960. június 2., Budapest) országos csúcs
9:17,6 (1964. augusztus 9., Budapest) országos csúcs
9:14,0 (1964. szeptember 13., Budapest) országos csúcs
1500 m gyors
19:01,7 (1957 szeptember 1., Budapest) ifjúsági országos csúcs
18:24,7 (1958. augusztus 17., Budapest) felnőtt és ifjúsági országos csúcs
18:13,0 (1958. szeptember 6., Budapest) felnőtt és ifjúsági országos csúcs
17:55,2 (1960. június 18., Berlin) országos csúcs
17:53,5 (1960. szeptember 2., Róma) országos csúcs
17:43,7 (1960. szeptember 3., Róma) országos csúcs
17:30,0 (1964. augusztus 9., Budapest) Európa-csúcs
17:27,0 (1964. szeptember 13., Budapest) Európa-csúcs
200 m pillangó
2:22,9 (1962. szeptember 13., Budapest) országos csúcs
400 m vegyes
5:16,6 (1962. május 6., Budapest) országos csúcs
5:11,8 (1962. augusztus 4., Budapest) országos csúcs

Díjai, elismerései
Érdemes sportoló (1961)
A Magyar Népköztársaság Kiváló Sportolója (1962)

Forrás: heol.hu, wikipédia

Szkoliózis

Szkoliózis, azaz ferde gerinc

A gerinc oldal irányú görbületét szkoliózisnak, szögbetörését púposságnak vagy gibbusznak nevezik. A gerinc ferdülései vagy szögbetörései, a görnyedség vagy púposság sohasem az egyik percről a másikra alakul ki, hanem a legtöbbször hónapok, sőt évek alatt. Ha rossz tartású gyerek idejében kerül ortopédiai szakrendelésre, szakszerű tornával, könnyű atlétikával, úszással szükség esetén speciális szakorvosi kezeléssel a rossz tartást, a ferdeséget vagy hajlottságot mindig sikerül megszüntetni. Hangsúlyozni kell, hogy a rossz tartás nem csak esztétikailag hátrányos, hanem a gerinc egyenetlen terhelése miatt már viszonylag fiatal korban a gerinc izületek elfajulását, mozgáskorlátozottságát és fájdalmát okozhatja.
A  szkoliózis, a gerincoszlop oldalirányú elgörbülése leggyakrabban a hát vagy ágyéki görbület fokozódásában nyilvánul meg, oka lehet a csigolyatestek megbetegedése, angolkór vagy izombénulás. Előfordul, hogy az egyik láb megrövidülése miatt létrejött ferde medenceállás alakítja ki. Nem mindig deríthető fel azonban a szkoliózis oka.
A túl gyors növekedésben levő gyermekre különösen ügyelni kell ilyen szempontból. Felhívhatja a szkoliózisra a figyelmet a lapockák egyenetlen állása, a medence vagy a mellkas asszimetriája is. A gerincoszlop oldalirányú elferdüléséről könnyem meggyőződhetünk, ha az egyes csigolya töviseit álló helyzetben kitapintjuk és az egyes tövisek helyét színes krétával megjelöljük. A legkisebb mértékű szkoliózis esetén is célszerű szakorvost felkeresni, aki tornagyakorlatokkal vagy más beavatkozásokkal korrigálhatja a görbületet. Gerincgörbület szinte minden esetben előbb utóbb gerincpanaszokhoz vezet. scoliosis2

Osztályzása az okok alapján:
1. Funkcionális;
2. Strukturális: idiopathiás (oka nem ismert) és ismert kóreredetű (pl. veleszületett csigolyafejlődési rendellenesség, gerincizom bénulása, idegrendszeri betegségek következtében kialakuló stb.)
Mik lehetnek a tünetei?
Ha a szülő a gyermekénél valamilyen kóros eltérést talál, akkor azt mielőbb ortopéd szakorvosi vizsgálat kövesse, mivel a különféle gerincdeformitások progressziója változó, így a kezelés meghatározása igen fon­tos feladat.
Vizsgálatnál a következőkre kell figyelni:
A gyermeket hátulról megtekintve észlelhető, hogy a vállak egy magasságban vannak-e. Előrehajláskor az esetleges bordapúp jól láthatóvá válik. Megfigyeljük, hogy a törzs és a karok által bezárt háromszögek szimmetrikusak-e. Továbbá, hogy a fej meghúzásával korrigálható-e a gerincgörbület. Fontos a csípőízület vizsgálata, mert ennek a mozgásbeszűkülése is okozhat gerincferdülést.
Röntgenvizsgálat: Lényeges az álló helyzetben történő felvétel készítése, mert ezzel a gerincgörbület mértéke és lokalizációja pontosan mérhető. A kezelés hatékonyságának felmérésére meghatározott időközönként felvétel készítése szükséges.

Az elsődleges funkcionális szkoliózisnál a hátizomzat erősítése spe­ciális gerinctornával, úszással. Az iskolai tornán részt vehet.
A másodlagos funkcionális szkoliózis esetén fontos az ok tisztázása, mely lehet például az egyik alsóvégtag rövidü­lése (sarokemeléssel a rövidülés kiegyenlítése a feladat, esetenként műtéti korrekció is szóba jöhet). Strukturális szkoliózisnál 20° alatti görbület esetén gerinctorna javasolt. Időszakos ellenőrzés szükséges, progresszió esetén fűző viselése, illetve műtét jön szóba.

A Dévény-módszer: Mozgásfejlesztés, testképzés

da1A Dévény módszer másik területe a mozgásfejlesztés, azaz a koordináció, erő, ügyesség, és állóképesség fejlesztésén keresztül a tudatos, pontos, gazdaságos, harmonikus mozgás kialakítása. Olyan esztétikus testképzés, amely nem mozgásstílus, és nem mozgásműfaj, hanem a testből kihozható maximum technikája. A Dévény módszer mozgásfejlesztés területe az STG (Speciális Testképző Gimnasztika) , amely a mozgássérülések rehabilitációjától a táncos képzésig a mozgásfejlesztés minden területén eredményesen alkalmazható. Ez nem stílus és nem műfaj,hanem a testből kihozható maximum technikája

Az analitikus szemléletet minden feladatnál érvényesíti. A mozdulatok pontos kivitelezését, a helyes mozgásvégrehajtást konzekvensen megkívánja. Az alapozást döntőnek tartja a fejlesztésben, ezért rögtön a helyeset, a jót tanítja.
A hibajavítást folyamatosan és a legkisebb részcselekvésnél is alkalmazza. Esetlegesség nincs. A fokozatosság elvét maximálisan betartja. Állandóan változó testhelyzetekben dolgozza ki a fizikumot. Követelményrendszert állít a növendékek elé, de reálisan és egyénre szabottan. A fejlesztő és korrekciós munkát korszerű edzéselmélet és edzéstervezés alapján építi fel. Zenetani alapismereteket nyújt a ritmus, a tempó, a dinamika, stb. zenei alapfogalmak megismerése révén a mozgásképzés folyamatában. Évekre felépített tananyagot tanít kezdő, középhaladó és haladó szinten az iskolai tanév beosztását követve.

Forrás: www.deveny.hu

Szenzomotoros fejlesztések – Vizsgálatok


a_jatek_szerepe_a_gyermek_fejlodeseben
Minden gyermekkel életkora és (mozgás, értelmi, kognitív, szociális) állapota figyelembe vételével neuro- és szenzomotoros vizsgálatot veszünk fel, emellett check-list-szerűen megfigyeljük/vizsgáljuk azokat az organikus éretlenségre utaló reflexeket, poszturákat, izomtónus-szabályzási gyengeségeket, melyek az életkorukhoz rendelten alkalmazhatóak.

  • 3 hónapos kortól 2 éves korig olyan fejlődési skálát használunk, mely 3 havonta összesen 20 területet mérve tud kimutatni egy görbét arról, hogy a vizsgált gyermek mely területeken teljesített a normál tartományban, (ill. alatta, felette, – s hány hónappal.)
  • 3, majd 5 éves kortól egy pontozáson alapuló, a teljesítményt %-ban is kifejező neuro-és szenzomotoros vizsgálat felvétele a gyermek felmérésének majd fejlesztésének kiinduló pontja.Gyakori a részképesség-, ill. a kognitív fejlesztések kezdetekor a Frostig,- a Sindelar, a Meixner, Goodenough,- a GMP-vizsgálatok, de felveszünk figyelem-vizsgálatot is, illetve indokolt esetben IQ-vizsgálat felvételére kérjük meg a gyermek lakhelye szerinti Nevelési Tanácsadót vagy Szakértői Bizottságot.

Szenzomotoros fejlesztések – HRG

 

A HRG módszer 1994 óta levédett magyar rehabilitációs eljárás. Langyos vízben alkalmazható, 370 mozgásfeladata 2-3 év alatt tanítható meg a (rászoruló) gyermekeknek.

Minden HRG-fejlesztést alapos neuro- és szenzomotoros szemléletű vizsgálat előz meg. Ennek segítségével a(z organikusan éretlen) gyermek idegrendszeri érettsége %-ban megadható, illetve a hiányosságok és a meglévő készségek-részképességek profilja is ismertté válik.
A HRG-tréningeket ezeknek az adatoknak a figyelembevételével tervezzük meg, tehát a csoport összeállításnál az aktuális érettségi szint és nem az életkor vagy a diagnózisok azonossága számít elsősorban.
A HRG-módszer és feladatok rendszeres és kellően intenzív alkalmazásának az idegrendszer kéreg alatti szabályzásának normalizálódására van pozitív hatása. Ezzel párhuzamosan a sikeres viselkedésszervezéshez és a kognitív funkciók végrehajtásához szükséges agykérgi sémák is “bejáratódnak”, ami a pozitív transzfer-folyamatok kialakulását segíti elő.
A mozgás, a figyelem, a “szófogadás”, a beszéd, a beilleszkedési és gondolkozási folyamatok komplexen megfigyelhető javulása jelzi a HRG-terápia sikerességét és hatékonyságát.

Csoporttípusok:

  • Már 6-8 hónapos (volt koraszülött, szülés közben/után agysérülést szenvedett, lelassult pszichomotoros fejlődésű, eltérő izomtónusú /hipótón, spasztikus/) kisgyermekek és édesanyjuk számára szerveznek 4-8 fős uszodai csoportokat.
    85 olyan feladatot tanulnak meg, illetve gyakorolnak a gyerekek, melyeknek pozitív hatásuk van az idegrendszer megrekedt érésének beindítására, az egyensúlyérzék fejlődésére, az izomtónus normalizálódására, az irányított figyelem idejének növelésére, illetve a korai anya-gyermek kötődés erősítésére.
  • Vannak csoportok, olyan 3 év alatti gyermekek és mamáik számára, akik a gyerekek mérhetetlen energiáját szeretnék irányított 45 perces foglalkozásainkon “levezetni”.
    Ide járnak még félénk, visszahúzódó, kicsit ügyetlen, kicsit bátortalan, még gyakran eleső, alig/vagy nem beszélő, illetve agresszív gyerekek is.
  • 3-6 éves kor között a vizsgálatok egyértelműen segítenek abban, hogy az idegrendszeri érettség szintjének megfelelő csoportokban (először mindenképpen szülővel) jöjjön be a vízbe a gyermek. Ugyanakkor logopédiai, gyógypedagógiai óvodások vagy hagyományos óvodába járó, de a vizsgálattal igazoltan organikusan éretlen gyermekek (szülők nélküli) fejlesztése.
    Nagyon fontos az iskolaéretlen gyermekek intenzív (ajánlott a heti 3 alkalom) HRG-fejlesztése is, hogy az “érésre” kapott egy év alatt valóban regisztrálható fejlődés következhessen be.
  • 6-8 éves előkészítő, kis létszámú, speciális nevelési szükségletű (diszlexia, diszgráfia, diszkalkulia…) illetve speciális általános iskolák tanulóinak indokolt heti 2 alkalommal HRG-fejlesztésen aktívan részt venni.
  • Azoknál a gyermekeknél, ahol a mozgássérülést, az értelmi/halmozott fogyatékosságot vagy az autizmust a Szakértői Bizottságok leírják, alapozó-felzárkóztató és az idegrendszer kéreg alatti szabályozásának érésének elősegítése céljából HRG-fejlesztés indítása javasolt.

A HRG-fejlesztést a fenti tünetek esetében idősebb korban is el lehet kezdeni!


A HRG-fejlesztésre járó gyermekekkel a többi pedagógus azonos diagnózis és súlyossági fok mellett gyorsabban fog jobb eredményt elérni, mint a ” szenzomotorosan nem előkészített/felzárkóztatott” gyermekeknél.
A felzárkóztatás után a széleskörű mozgáskultúra megalapozása, az eszközös feladatok “végigtanulása” (konkrét műveletek…), a koordinációt, szerialitást és a ritmusérzéket fejlesztő feladatok elsajátítása történik. A siklás és az úszó mozgások megtanulása csak ezután lehet sikeres.

Nagyon jó eredményeket lehet elérni olyan felnőtt korú agysérültekkel (baleset, tumor, agyvérzés…) akiknél kiterjedt funkciócsökkenés lett a sérülés következménye (mozgáskorlátozottság, beszédzavarok, a kognitív funkciók beszűkülése, szociális problémák).