Szerző: EVUK Tanoda

Posted on by

A Dévény-módszer : Gyógyítás

A gyógyítás Dévény módszernek az a tevékenysége, amely az izom,- ín, – és kötőszövetrendszer normál szöveti állapotának és normál helyzetének helyreállítása; egyidejűleg az izmokban és inakban lévő idegvégződések direkt ingerlése és ezáltal az agyba ingerület közvetlen juttatása. A Dévény módszer gyógyítás területe az SMT (Speciális Manuális Technika).

A Dévény módszer a prevenció elvét megvalósítva gyógyít. Ez azt jelenti, hogy a aminél korábban megkezdett kezeléssel nem engedi kifejlődni a tüneteket, amelyek kifejlődve már nem gyógyíthatók, csak javíthatók. Ez a kezelési elv megfelel a régi kínai orvoslás gyakorlatának, amely szerint az az orvos kapta a legmagasabb fizetést, akinek a legkevesebb volt a betege. A kevés beteget jó gyógyítással, vagyis a betegség kialakulásának megelőzésével lehetett elérni. Fontos hangsúlyozni, hogy csak a korán megkezdett SMT kezeléssel lehet elérni a maradványtünet nélküli, teljes gyógyulást.

Csecsemők, kisgyermekek esetében különböző, a szülő segítségével megtartott fekvő, ülő, térdelő, guggoló testhelyzetekben, majd mozgásvégzés közben alkalmazott technikával is. Nagyon óvatosan, lassan, fokozatos finom erőadagolással fejtjük ki az ingerhatást. A mozgás közbeni kezelés megfelel a csecsemők és a 3 év alatti korosztály aktív tornájának. 3 éves kor alatt nincs célirányos torna, mert a kisgyerek életkorilag alkalmatlan rá.z SMT – kezelés beindítja a működést, a „torna” erősít és koordinációt fejleszt. De amíg a működés nem indul be, hiába erőltetjük a „tornát” ha egyszer nem képes rá.

Az agynak 5 hónapos korig van tartalékállománya, amely ezután élettanilag leépül, eltűnik, ha nincs igénybe véve. Az SMT a kézzel történő direkt ingerléssel képes ezt a tartalékállományt beindítani. Ez a direkt hatás a szülési sérülések valódi gyógyításának a kulcsa. A direkt ingerlés a szakgyógytornász keze és a receptorok közvetlen – bőrön keresztüli – kapcsolata révén válik lehetővé.

Forrás: www.deveny.hu

Posted on by

A BHRG Alapítványban vizsgálat és terápiában részesített 3-7 éves, eltérő fejlődésű, organikusan éretlen/ sérült gyermekek tünetei

 A 0-3 éves kor között manifesztálódó tünetek egy része folytatódik, akár fel is erősödhet 3 éves kor felett, más zavaró tünetek csökkenhetnek,- illetve új organikus érési zavarra/ éretlenségre utaló tünetek is megjelenhetnek.

Az eltérő, 3-7 éves kor között már manifesztálódó tüneteknek legtöbbször vannak ennél korábbi életkorban megjelenő tünetei is, melyeket három nagy csoportba lehet sorolni:

Motoros területen jelentkező tünetek:

  • a mozgáskoordináció gyengesége, pontatlan mozgás-kivitelezés, az új mozgások tanulásának gyengesége, a mozgások tempójának lassúsága, erőadagolási problémák, diszpraxia, apraxia, a grafomotorika éretlensége, akadályozott beszédfejlődés, hiperaktivitás, túlzott passzivitás, a mozgással kapcsolatos kontrollfunkciók gyengesége, a primitív reflexprofil fennmaradása az integrációs időn túl, félelem a vízben, a veszélyérzet túlzott vagy csökkent jelenléte, az elsődleges és egyoldali dominancia késése, eltérései(keresztezett vagy kevert).

Pszichés-kognitív területen jelentkező tünetek:

  • mentális retardáció, emlékezeti gyengeség, az egyidejű többcsatornás figyelem és tevékenységszervezés képességének gyengesége, a belátáson/tapasztalaton alapuló gondolkozás megjelenésének késése, lassúsága, testvázlat, térbeli tájékozódás, lateralitás gyengesége, diszlexia-veszélyeztetettség, diszkalkúlia-veszélyeztetettség, gyermekkori szorongás, gyermekkori depresszió, gyermekkori fóbiák, a szobatisztaság kontrolljának késése.

Szociális területen jelentkező tünetek:

  • nehezített szabályfelismerés, szabálymegértés, szabályelfogadás,a leválások-kötődések kialakulása dinamikájának eltérései, a segítség elutasítása, a feladathelyzetekből való kiszállás, a kontrollfunkciók gyengesége a viselkedésszervezés során, „limited social skills”.
Posted on by

Szenzomotoros fejlesztések – Vizsgálatok


a_jatek_szerepe_a_gyermek_fejlodesebenMinden gyermekkel életkora és (mozgás, értelmi, kognitív, szociális) állapota figyelembe vételével neuro- és szenzomotoros vizsgálatot veszünk fel, emellett check-list-szerűen megfigyeljük/vizsgáljuk azokat az organikus éretlenségre utaló reflexeket, poszturákat, izomtónus-szabályzási gyengeségeket, melyek az életkorukhoz rendelten alkalmazhatóak.

  • 3 hónapos kortól 2 éves korig olyan fejlődési skálát használunk, mely 3 havonta összesen 20 területet mérve tud kimutatni egy görbét arról, hogy a vizsgált gyermek mely területeken teljesített a normál tartományban, (ill. alatta, felette, – s hány hónappal.)
  • 3, majd 5 éves kortól egy pontozáson alapuló, a teljesítményt %-ban is kifejező neuro-és szenzomotoros vizsgálat felvétele a gyermek felmérésének majd fejlesztésének kiinduló pontja.Gyakori a részképesség-, ill. a kognitív fejlesztések kezdetekor a Frostig,- a Sindelar, a Meixner, Goodenough,- a GMP-vizsgálatok, de felveszünk figyelem-vizsgálatot is, illetve indokolt esetben IQ-vizsgálat felvételére kérjük meg a gyermek lakhelye szerinti Nevelési Tanácsadót vagy Szakértői Bizottságot.
Posted on by

A BHRG Alapítványban vizsgálat és terápiában részesített 0-3 éves, eltérő fejlődésű, organikusan éretlen/ sérült gyermekek tünetei

Az 3765eltérő, 3 éves kor alatt már manifesztálódó tüneteket három nagy csoportba lehet sorolni.
A korai tünetészlelésnek és a korrekt vizsgálatnak nagy jelentősége van.

A megfelelő (adekvát, oki) beavatkozás hiányában a tünetek tartósan fennmaradhatnak, s fokozatosan válik mind a szülők, mind a gyermeket körülvevő egyéb környezet számára az, hogy a gyermek fejlődése, tudása, viselkedése eltér a kortársaitól.

Motoros területen jelentkező tünetek:

  • tartós táplálkozási, nyelési, szopási nehézség, eltérő izomtónus, megkésett/felgyorsult mozgásfejlődés, a mozgásfejlődés egyes szakaszainak hiánya és/ vagy felcserélődése, egyensúlyi zavar/gyengeség, aszimetria a test két féloldalának használata között, a csecsemőkori védekező reflexek, ill. a primitív reflexprofil tartós fennmaradása, kóros együttmozgások megjelenése, furcsa, sztereotíp mozgások megjelenése, a finommotorika sutasága, megjelenésének késése, a szem-kéz koordináció eltérései, motoros játékok hiánya, rövidsége, a kifejező nyelvi készség késése, artikulációs zavarok, a mozgásutánzás eltérései, késése.

Pszichés-kognitív területen jelentkező tünetek:

  • az észlelési funkciók gyengesége, a látási, hallási, tapintási, ízlelési, szaglási, egyensúlyi és az izomérzésből eredő ingerek feldolgozásának, értelmezésének késése, gyengesége, a konstanciák kialakulásának késése, elmaradása, a figyelem rövidsége, elterelhetősége/letapadása, a kommunikációs igény késése/eltérései, a befogadó nyelvi készség késése, megkésett pszichomotoros fejlődés, az ok-okozati gondolkozás megjelenésének késése, a szerepjáték megjelenésének hiánya, a motiválhatóság eltérései, autoagresszió, alvászavarok, a szobatisztaság kontrolljának késése.

Szociális  területen jelentkező tünetek:

  • nehéz megnyugtathatóság, kötődési zavar, az együttműködési készség csökkent/kiszámíthatatlan volta, az érzelmek felfogásának hiánya, az érzelmek megosztásának eltérése/hiánya, az irányíthatóság hiánya, nehézségei, akaratos, öntörvényű viselkedés, agresszió, dührohamok, játszmák, a kontrollfunkciók gyengesége.

Forrás: www.bhrg.hu

Posted on by

Szenzomotoros fejlesztések – TSMT

Tervezett Szenzomotoros Tréningek (TSMT)-módszer

Ezt a fejlesztési eljárást a szükség hozta. A HRG-módszer nem alkalmazható olyan gyermekeknél, akik gyakran kapnak légúti fertőzést, arcüreg,- középfülgyulladást, de nem jöhetnek a gyermekek a vízbe bortünetekkel (ekcéma, allergiás kiütések…) sem. A tornatermi fejlesztésnek azonban nincs a most felsorolt betegségek kiváltásában szerepe, azaz az eredményesség szempontjából olyan fontos folyamatos és intenzív terhelés e módon megvalósítható.

TSMT-I.:

  • 580 feladatunk van, melyet a gyermek vizsgálati eredményét alapul véve (50 %-nál alacsonyabb eredmény az Állapot és mozgásvizsgálatban, 1-1.5 évnél nagyobb elmaradás a nagy vizsgálati területeken, akadályozott övezet a DeGangi-Berk-tesztben, illetve az irányíthatóság és az együttműködés teljes hiánya) home-training formában betanítunk a szülőknek, akik 2-3 hetente kontrollvizsgálat keretében bemutatják az aktuális állapotot. A tréningeket 8-12 hétig kell a gyermek állapotának megfelelő mennyiségben végrehajtani.
  • Egy súlyosabban/kiterjedtebben sérült gyermek 3-6 egyéni TSMT-tréning után jutnak olyan fejlettségi szintre, hogy képesek legyenek a csoportos TSMT-fejlesztésben részt venni.

TSMT-II.:

  • 680 feladatunk van, amit a fokozatos nehezedés és terhelés elve alapján folyamatosan dolgozunk be azoknak a gyermekeknek a tréningjeibe, akiknek az Állapot és mozgásvizsgálatban nyújtott eredménye 50-75 % között van, a DeGangi-Berk-tesztben a veszélyeztetett övezetben teljesítettek, illetve a figyelem, az irányíthatóság, a feladat-tudat, a hiperaktivitás és a tanulás terén gyengébben teljesítenek kortársaiknál.
  • A TSMT-II-tréningeket csak jól felszerelt tornateremben, sok eszköz alkalmazásával lehet eredményesen megtartani. Az eszközök a konkrét műveleti korszak nagymozgásos feldolgozása, a figyelem jobb irányíthatósága, a praxis javulása, a testvázlat, a térbeli tájékozódás, a lateralitás, a dominancia beérése mellett a szerialitás, a ritmusérzék és a motoros kreativitás fejlődését is elősegítik.
  • TSMT-II-csoportokat már 1-1,5 éves kortól szerveznek sérült és egészséges gyermekcsoportok számára egyaránt.
  • 3-4 éves korig a kezdő TSMT-II tréningekre be szoktuk hívni a szülőket, hogy a gyerekek zökkenőmentesebben fogadják el az új pedagógiai helyzetet, ill. gyakran fontos segítség a szülő buzdítása és azonosulása a foglalkozáson tapasztalható norma- és követelményrendszerrel.
  • A TSMT-II-fejlesztések ép intellektus esetén 9-12 éves korig eredményesek, ennél idősebb korban tapasztalataink szerint a gyermekek mozgásos ügyessége sokkal nagyobb mértékben fejlődik, mint pozitív transzferek (tartós figyelem, feladat-tudat, hosszú idejű emlékezet, gondolkozási műveletek, egyidejű többirányú figyelem…) holott ez a fejlesztés egyik kiemelt célja.

A HRG és a TSMT-Módszerek regressziós szemléletű, neuro- és szenzomotoros vizsgálatokat figyelembe vevő, igen sok fejlesztő feladattal rendelkező, eszközigényes mozgásfejlesztési lehetőségek.

Elméleti alapjuk azonos a szenzoros integrációs terápiákéival (pld. Ayres nevével beazonosítható a legismertebb SI-terápia), de hatásmechanizmusuk alaposabban kidolgozott, mivel az edzéselmélet alapszabályainak alkalmazása van mindkét magyar módszerbe beépítve.

A HRG és a TSMT-módszer együttes használatával az organikus éretlenség hamarabb elmulaszthatóbb és az elért fejlodési eredmények tartósabban megszilárdulnak, s ezután jobban lehet erre építeni speciális felzárkóztató terápiákat (a gyermek magasabb szinten, jobb figyelmi-megértési, utánzási, emlékezeti képességgel hamarabb fog javulni a többi terápia hatására, mint az alapozó HRG-TSMT-szenzomotoros fejlesztés nélkül.

Forrás: www.fejlesztok.hu

Posted on by

Szenzomotoros fejlesztések – HRG

 

A HRG módszer 1994 óta levédett magyar rehabilitációs eljárás. Langyos vízben alkalmazható, 370 mozgásfeladata 2-3 év alatt tanítható meg a (rászoruló) gyermekeknek.

Minden HRG-fejlesztést alapos neuro- és szenzomotoros szemléletű vizsgálat előz meg. Ennek segítségével a(z organikusan éretlen) gyermek idegrendszeri érettsége %-ban megadható, illetve a hiányosságok és a meglévő készségek-részképességek profilja is ismertté válik.
A HRG-tréningeket ezeknek az adatoknak a figyelembevételével tervezzük meg, tehát a csoport összeállításnál az aktuális érettségi szint és nem az életkor vagy a diagnózisok azonossága számít elsősorban.
A HRG-módszer és feladatok rendszeres és kellően intenzív alkalmazásának az idegrendszer kéreg alatti szabályzásának normalizálódására van pozitív hatása. Ezzel párhuzamosan a sikeres viselkedésszervezéshez és a kognitív funkciók végrehajtásához szükséges agykérgi sémák is „bejáratódnak”, ami a pozitív transzfer-folyamatok kialakulását segíti elő.
A mozgás, a figyelem, a „szófogadás”, a beszéd, a beilleszkedési és gondolkozási folyamatok komplexen megfigyelhető javulása jelzi a HRG-terápia sikerességét és hatékonyságát.

Csoporttípusok:

  • Már 6-8 hónapos (volt koraszülött, szülés közben/után agysérülést szenvedett, lelassult pszichomotoros fejlődésű, eltérő izomtónusú /hipótón, spasztikus/) kisgyermekek és édesanyjuk számára szerveznek 4-8 fős uszodai csoportokat.
    85 olyan feladatot tanulnak meg, illetve gyakorolnak a gyerekek, melyeknek pozitív hatásuk van az idegrendszer megrekedt érésének beindítására, az egyensúlyérzék fejlődésére, az izomtónus normalizálódására, az irányított figyelem idejének növelésére, illetve a korai anya-gyermek kötődés erősítésére.
  • Vannak csoportok, olyan 3 év alatti gyermekek és mamáik számára, akik a gyerekek mérhetetlen energiáját szeretnék irányított 45 perces foglalkozásainkon „levezetni”.
    Ide járnak még félénk, visszahúzódó, kicsit ügyetlen, kicsit bátortalan, még gyakran eleső, alig/vagy nem beszélő, illetve agresszív gyerekek is.
  • 3-6 éves kor között a vizsgálatok egyértelműen segítenek abban, hogy az idegrendszeri érettség szintjének megfelelő csoportokban (először mindenképpen szülővel) jöjjön be a vízbe a gyermek. Ugyanakkor logopédiai, gyógypedagógiai óvodások vagy hagyományos óvodába járó, de a vizsgálattal igazoltan organikusan éretlen gyermekek (szülők nélküli) fejlesztése.
    Nagyon fontos az iskolaéretlen gyermekek intenzív (ajánlott a heti 3 alkalom) HRG-fejlesztése is, hogy az „érésre” kapott egy év alatt valóban regisztrálható fejlődés következhessen be.
  • 6-8 éves előkészítő, kis létszámú, speciális nevelési szükségletű (diszlexia, diszgráfia, diszkalkulia…) illetve speciális általános iskolák tanulóinak indokolt heti 2 alkalommal HRG-fejlesztésen aktívan részt venni.
  • Azoknál a gyermekeknél, ahol a mozgássérülést, az értelmi/halmozott fogyatékosságot vagy az autizmust a Szakértői Bizottságok leírják, alapozó-felzárkóztató és az idegrendszer kéreg alatti szabályozásának érésének elősegítése céljából HRG-fejlesztés indítása javasolt.

A HRG-fejlesztést a fenti tünetek esetében idősebb korban is el lehet kezdeni!

A HRG-fejlesztésre járó gyermekekkel a többi pedagógus azonos diagnózis és súlyossági fok mellett gyorsabban fog jobb eredményt elérni, mint a ” szenzomotorosan nem előkészített/felzárkóztatott” gyermekeknél.
A felzárkóztatás után a széleskörű mozgáskultúra megalapozása, az eszközös feladatok „végigtanulása” (konkrét műveletek…), a koordinációt, szerialitást és a ritmusérzéket fejlesztő feladatok elsajátítása történik. A siklás és az úszó mozgások megtanulása csak ezután lehet sikeres.

Nagyon jó eredményeket lehet elérni olyan felnőtt korú agysérültekkel (baleset, tumor, agyvérzés…) akiknél kiterjedt funkciócsökkenés lett a sérülés következménye (mozgáskorlátozottság, beszédzavarok, a kognitív funkciók beszűkülése, szociális problémák).