A Gyógyúszó Tanoda foglalkozásainak időpontjai 2016.december 31-ig érvényesek!
Kérünk minden jelentkezőt, hogy a GYÓGYÚSZÁS igénybevételéhez hozzák magukkal az ORVOS ÁLTAL KIÁLLÍTOTT VÉNYT!
A vényen szerepelnie kell:
18 év alatti csoportos gyógyúszás, heti 2x alkalommal 6 hónapig folyamatosan.
Kód: 10
+ Szülő aláírása
Minden nagymedencés és tanmedencés foglalkozásunk limitált létszámban működik az oktatás- és a gyerekek sikeressége érdekében!
Amennyiben nem tudunk helyet biztosítani az adott hónapban, legyenek türelemmel, hiszen az oktatáson résztvevő gyerekek, úszástudásuknak megfelelően csatlakoznak a nagymedencés foglalkozásokba, újabb helyeket felszabadítva a kismedencében.
Célunk, hogy minden kis-és nagy gyerek élvezze a mozgással eltöltött időt, fejlődjön és később is része legyen a testmozgás az életének!
A Dévény módszer másik területe a mozgásfejlesztés, azaz a koordináció, erő, ügyesség, és állóképesség fejlesztésén keresztül a tudatos, pontos, gazdaságos, harmonikus mozgás kialakítása. Olyan esztétikus testképzés, amely nem mozgásstílus, és nem mozgásműfaj, hanem a testből kihozható maximum technikája. A Dévény módszer mozgásfejlesztés területe az STG (Speciális Testképző Gimnasztika) , amely a mozgássérülések rehabilitációjától a táncos képzésig a mozgásfejlesztés minden területén eredményesen alkalmazható. Ez nem stílus és nem műfaj,hanem a testből kihozható maximum technikája
Az analitikus szemléletet minden feladatnál érvényesíti. A mozdulatok pontos kivitelezését, a helyes mozgásvégrehajtást konzekvensen megkívánja. Az alapozást döntőnek tartja a fejlesztésben, ezért rögtön a helyeset, a jót tanítja. A hibajavítást folyamatosan és a legkisebb részcselekvésnél is alkalmazza. Esetlegesség nincs. A fokozatosság elvét maximálisan betartja. Állandóan változó testhelyzetekben dolgozza ki a fizikumot. Követelményrendszert állít a növendékek elé, de reálisan és egyénre szabottan. A fejlesztő és korrekciós munkát korszerű edzéselmélet és edzéstervezés alapján építi fel. Zenetani alapismereteket nyújt a ritmus, a tempó, a dinamika, stb. zenei alapfogalmak megismerése révén a mozgásképzés folyamatában. Évekre felépített tananyagot tanít kezdő, középhaladó és haladó szinten az iskolai tanév beosztását követve.
A gyógyítás Dévény módszernek az a tevékenysége, amely az izom,- ín, – és kötőszövetrendszer normál szöveti állapotának és normál helyzetének helyreállítása; egyidejűleg az izmokban és inakban lévő idegvégződések direkt ingerlése és ezáltal az agyba ingerület közvetlen juttatása. A Dévény módszer gyógyítás területe az SMT (Speciális Manuális Technika).
A Dévény módszer a prevenció elvét megvalósítva gyógyít. Ez azt jelenti, hogy a aminél korábban megkezdett kezeléssel nem engedi kifejlődni a tüneteket, amelyek kifejlődve már nem gyógyíthatók, csak javíthatók. Ez a kezelési elv megfelel a régi kínai orvoslás gyakorlatának, amely szerint az az orvos kapta a legmagasabb fizetést, akinek a legkevesebb volt a betege. A kevés beteget jó gyógyítással, vagyis a betegség kialakulásának megelőzésével lehetett elérni. Fontos hangsúlyozni, hogy csak a korán megkezdett SMT kezeléssel lehet elérni a maradványtünet nélküli, teljes gyógyulást.
Csecsemők, kisgyermekek esetében különböző, a szülő segítségével megtartott fekvő, ülő, térdelő, guggoló testhelyzetekben, majd mozgásvégzés közben alkalmazott technikával is. Nagyon óvatosan, lassan, fokozatos finom erőadagolással fejtjük ki az ingerhatást. A mozgás közbeni kezelés megfelel a csecsemők és a 3 év alatti korosztály aktív tornájának. 3 éves kor alatt nincs célirányos torna, mert a kisgyerek életkorilag alkalmatlan rá.z SMT – kezelés beindítja a működést, a „torna” erősít és koordinációt fejleszt. De amíg a működés nem indul be, hiába erőltetjük a „tornát” ha egyszer nem képes rá.
Az agynak 5 hónapos korig van tartalékállománya, amely ezután élettanilag leépül, eltűnik, ha nincs igénybe véve. Az SMT a kézzel történő direkt ingerléssel képes ezt a tartalékállományt beindítani. Ez a direkt hatás a szülési sérülések valódi gyógyításának a kulcsa. A direkt ingerlés a szakgyógytornász keze és a receptorok közvetlen – bőrön keresztüli – kapcsolata révén válik lehetővé.
A 0-3 éves kor között manifesztálódó tünetek egy része folytatódik, akár fel is erősödhet 3 éves kor felett, más zavaró tünetek csökkenhetnek,- illetve új organikus érési zavarra/ éretlenségre utaló tünetek is megjelenhetnek.
Az eltérő, 3-7 éves kor között már manifesztálódó tüneteknek legtöbbször vannak ennél korábbi életkorban megjelenő tünetei is, melyeket három nagy csoportba lehet sorolni:
Motoros területen jelentkező tünetek:
a mozgáskoordináció gyengesége, pontatlan mozgás-kivitelezés, az új mozgások tanulásának gyengesége, a mozgások tempójának lassúsága, erőadagolási problémák, diszpraxia, apraxia, a grafomotorika éretlensége, akadályozott beszédfejlődés, hiperaktivitás, túlzott passzivitás, a mozgással kapcsolatos kontrollfunkciók gyengesége, a primitív reflexprofil fennmaradása az integrációs időn túl, félelem a vízben, a veszélyérzet túlzott vagy csökkent jelenléte, az elsődleges és egyoldali dominancia késése, eltérései(keresztezett vagy kevert).
Pszichés-kognitív területen jelentkező tünetek:
mentális retardáció, emlékezeti gyengeség, az egyidejű többcsatornás figyelem és tevékenységszervezés képességének gyengesége, a belátáson/tapasztalaton alapuló gondolkozás megjelenésének késése, lassúsága, testvázlat, térbeli tájékozódás, lateralitás gyengesége, diszlexia-veszélyeztetettség, diszkalkúlia-veszélyeztetettség, gyermekkori szorongás, gyermekkori depresszió, gyermekkori fóbiák, a szobatisztaság kontrolljának késése.
Szociális területen jelentkező tünetek:
nehezített szabályfelismerés, szabálymegértés, szabályelfogadás,a leválások-kötődések kialakulása dinamikájának eltérései, a segítség elutasítása, a feladathelyzetekből való kiszállás, a kontrollfunkciók gyengesége a viselkedésszervezés során, „limited social skills”.
Minden gyermekkel életkora és (mozgás, értelmi, kognitív, szociális) állapota figyelembe vételével neuro- és szenzomotoros vizsgálatot veszünk fel, emellett check-list-szerűen megfigyeljük/vizsgáljuk azokat az organikus éretlenségre utaló reflexeket, poszturákat, izomtónus-szabályzási gyengeségeket, melyek az életkorukhoz rendelten alkalmazhatóak.
3 hónapos kortól 2 éves korig olyan fejlődési skálát használunk, mely 3 havonta összesen 20 területet mérve tud kimutatni egy görbét arról, hogy a vizsgált gyermek mely területeken teljesített a normál tartományban, (ill. alatta, felette, – s hány hónappal.)
3, majd 5 éves kortól egy pontozáson alapuló, a teljesítményt %-ban is kifejező neuro-és szenzomotoros vizsgálat felvétele a gyermek felmérésének majd fejlesztésének kiinduló pontja.Gyakori a részképesség-, ill. a kognitív fejlesztések kezdetekor a Frostig,- a Sindelar, a Meixner, Goodenough,- a GMP-vizsgálatok, de felveszünk figyelem-vizsgálatot is, illetve indokolt esetben IQ-vizsgálat felvételére kérjük meg a gyermek lakhelye szerinti Nevelési Tanácsadót vagy Szakértői Bizottságot.
Ezt a fejlesztési eljárást a szükség hozta. A HRG-módszer nem alkalmazható olyan gyermekeknél, akik gyakran kapnak légúti fertőzést, arcüreg,- középfülgyulladást, de nem jöhetnek a gyermekek a vízbe bortünetekkel (ekcéma, allergiás kiütések…) sem. A tornatermi fejlesztésnek azonban nincs a most felsorolt betegségek kiváltásában szerepe, azaz az eredményesség szempontjából olyan fontos folyamatos és intenzív terhelés e módon megvalósítható.
TSMT-I.:
580 feladatunk van, melyet a gyermek vizsgálati eredményét alapul véve (50 %-nál alacsonyabb eredmény az Állapot és mozgásvizsgálatban, 1-1.5 évnél nagyobb elmaradás a nagy vizsgálati területeken, akadályozott övezet a DeGangi-Berk-tesztben, illetve az irányíthatóság és az együttműködés teljes hiánya) home-training formában betanítunk a szülőknek, akik 2-3 hetente kontrollvizsgálat keretében bemutatják az aktuális állapotot. A tréningeket 8-12 hétig kell a gyermek állapotának megfelelő mennyiségben végrehajtani.
Egy súlyosabban/kiterjedtebben sérült gyermek 3-6 egyéni TSMT-tréning után jutnak olyan fejlettségi szintre, hogy képesek legyenek a csoportos TSMT-fejlesztésben részt venni.
TSMT-II.:
680 feladatunk van, amit a fokozatos nehezedés és terhelés elve alapján folyamatosan dolgozunk be azoknak a gyermekeknek a tréningjeibe, akiknek az Állapot és mozgásvizsgálatban nyújtott eredménye 50-75 % között van, a DeGangi-Berk-tesztben a veszélyeztetett övezetben teljesítettek, illetve a figyelem, az irányíthatóság, a feladat-tudat, a hiperaktivitás és a tanulás terén gyengébben teljesítenek kortársaiknál.
A TSMT-II-tréningeket csak jól felszerelt tornateremben, sok eszköz alkalmazásával lehet eredményesen megtartani. Az eszközök a konkrét műveleti korszak nagymozgásos feldolgozása, a figyelem jobb irányíthatósága, a praxis javulása, a testvázlat, a térbeli tájékozódás, a lateralitás, a dominancia beérése mellett a szerialitás, a ritmusérzék és a motoros kreativitás fejlődését is elősegítik.
TSMT-II-csoportokat már 1-1,5 éves kortól szerveznek sérült és egészséges gyermekcsoportok számára egyaránt.
3-4 éves korig a kezdő TSMT-II tréningekre be szoktuk hívni a szülőket, hogy a gyerekek zökkenőmentesebben fogadják el az új pedagógiai helyzetet, ill. gyakran fontos segítség a szülő buzdítása és azonosulása a foglalkozáson tapasztalható norma- és követelményrendszerrel.
A TSMT-II-fejlesztések ép intellektus esetén 9-12 éves korig eredményesek, ennél idősebb korban tapasztalataink szerint a gyermekek mozgásos ügyessége sokkal nagyobb mértékben fejlődik, mint pozitív transzferek (tartós figyelem, feladat-tudat, hosszú idejű emlékezet, gondolkozási műveletek, egyidejű többirányú figyelem…) holott ez a fejlesztés egyik kiemelt célja.
A HRG és a TSMT-Módszerek regressziós szemléletű, neuro- és szenzomotoros vizsgálatokat figyelembe vevő, igen sok fejlesztő feladattal rendelkező, eszközigényes mozgásfejlesztési lehetőségek.
Elméleti alapjuk azonos a szenzoros integrációs terápiákéival (pld. Ayres nevével beazonosítható a legismertebb SI-terápia), de hatásmechanizmusuk alaposabban kidolgozott, mivel az edzéselmélet alapszabályainak alkalmazása van mindkét magyar módszerbe beépítve.
A HRG és a TSMT-módszer együttes használatával az organikus éretlenség hamarabb elmulaszthatóbb és az elért fejlodési eredmények tartósabban megszilárdulnak, s ezután jobban lehet erre építeni speciális felzárkóztató terápiákat (a gyermek magasabb szinten, jobb figyelmi-megértési, utánzási, emlékezeti képességgel hamarabb fog javulni a többi terápia hatására, mint az alapozó HRG-TSMT-szenzomotoros fejlesztés nélkül.
A HRG módszer 1994 óta levédett magyar rehabilitációs eljárás. Langyos vízben alkalmazható, 370 mozgásfeladata 2-3 év alatt tanítható meg a (rászoruló) gyermekeknek.
Minden HRG-fejlesztést alapos neuro- és szenzomotoros szemléletű vizsgálat előz meg. Ennek segítségével a(z organikusan éretlen) gyermek idegrendszeri érettsége %-ban megadható, illetve a hiányosságok és a meglévő készségek-részképességek profilja is ismertté válik.
A HRG-tréningeket ezeknek az adatoknak a figyelembevételével tervezzük meg, tehát a csoport összeállításnál az aktuális érettségi szint és nem az életkor vagy a diagnózisok azonossága számít elsősorban.
A HRG-módszer és feladatok rendszeres és kellően intenzív alkalmazásának az idegrendszer kéreg alatti szabályzásának normalizálódására van pozitív hatása. Ezzel párhuzamosan a sikeres viselkedésszervezéshez és a kognitív funkciók végrehajtásához szükséges agykérgi sémák is „bejáratódnak”, ami a pozitív transzfer-folyamatok kialakulását segíti elő.
A mozgás, a figyelem, a „szófogadás”, a beszéd, a beilleszkedési és gondolkozási folyamatok komplexen megfigyelhető javulása jelzi a HRG-terápia sikerességét és hatékonyságát.
Csoporttípusok:
Már 6-8 hónapos (volt koraszülött, szülés közben/után agysérülést szenvedett, lelassult pszichomotoros fejlődésű, eltérő izomtónusú /hipótón, spasztikus/) kisgyermekek és édesanyjuk számára szerveznek 4-8 fős uszodai csoportokat.
85 olyan feladatot tanulnak meg, illetve gyakorolnak a gyerekek, melyeknek pozitív hatásuk van az idegrendszer megrekedt érésének beindítására, az egyensúlyérzék fejlődésére, az izomtónus normalizálódására, az irányított figyelem idejének növelésére, illetve a korai anya-gyermek kötődés erősítésére.
Vannak csoportok, olyan 3 év alatti gyermekek és mamáik számára, akik a gyerekek mérhetetlen energiáját szeretnék irányított 45 perces foglalkozásainkon „levezetni”.
Ide járnak még félénk, visszahúzódó, kicsit ügyetlen, kicsit bátortalan, még gyakran eleső, alig/vagy nem beszélő, illetve agresszív gyerekek is.
3-6 éves kor között a vizsgálatok egyértelműen segítenek abban, hogy az idegrendszeri érettség szintjének megfelelő csoportokban (először mindenképpen szülővel) jöjjön be a vízbe a gyermek. Ugyanakkor logopédiai, gyógypedagógiai óvodások vagy hagyományos óvodába járó, de a vizsgálattal igazoltan organikusan éretlen gyermekek (szülők nélküli) fejlesztése.
Nagyon fontos az iskolaéretlen gyermekek intenzív (ajánlott a heti 3 alkalom) HRG-fejlesztése is, hogy az „érésre” kapott egy év alatt valóban regisztrálható fejlődés következhessen be.
6-8 éves előkészítő, kis létszámú, speciális nevelési szükségletű (diszlexia, diszgráfia, diszkalkulia…) illetve speciális általános iskolák tanulóinak indokolt heti 2 alkalommal HRG-fejlesztésen aktívan részt venni.
Azoknál a gyermekeknél, ahol a mozgássérülést, az értelmi/halmozott fogyatékosságot vagy az autizmust a Szakértői Bizottságok leírják, alapozó-felzárkóztató és az idegrendszer kéreg alatti szabályozásának érésének elősegítése céljából HRG-fejlesztés indítása javasolt.
A HRG-fejlesztést a fenti tünetek esetében idősebb korban is el lehet kezdeni!
A HRG-fejlesztésre járó gyermekekkel a többi pedagógus azonos diagnózis és súlyossági fok mellett gyorsabban fog jobb eredményt elérni, mint a ” szenzomotorosan nem előkészített/felzárkóztatott” gyermekeknél.
A felzárkóztatás után a széleskörű mozgáskultúra megalapozása, az eszközös feladatok „végigtanulása” (konkrét műveletek…), a koordinációt, szerialitást és a ritmusérzéket fejlesztő feladatok elsajátítása történik. A siklás és az úszó mozgások megtanulása csak ezután lehet sikeres.
Nagyon jó eredményeket lehet elérni olyan felnőtt korú agysérültekkel (baleset, tumor, agyvérzés…) akiknél kiterjedt funkciócsökkenés lett a sérülés következménye (mozgáskorlátozottság, beszédzavarok, a kognitív funkciók beszűkülése, szociális problémák).
