Kategória: Terápia

Posted on by

Szkoliózis

Szkoliózis, azaz ferde gerinc

A gerinc oldal irányú görbületét szkoliózisnak, szögbetörését púposságnak vagy gibbusznak nevezik. A gerinc ferdülései vagy szögbetörései, a görnyedség vagy púposság sohasem az egyik percről a másikra alakul ki, hanem a legtöbbször hónapok, sőt évek alatt. Ha rossz tartású gyerek idejében kerül ortopédiai szakrendelésre, szakszerű tornával, könnyű atlétikával, úszással szükség esetén speciális szakorvosi kezeléssel a rossz tartást, a ferdeséget vagy hajlottságot mindig sikerül megszüntetni. Hangsúlyozni kell, hogy a rossz tartás nem csak esztétikailag hátrányos, hanem a gerinc egyenetlen terhelése miatt már viszonylag fiatal korban a gerinc izületek elfajulását, mozgáskorlátozottságát és fájdalmát okozhatja.
A  szkoliózis, a gerincoszlop oldalirányú elgörbülése leggyakrabban a hát vagy ágyéki görbület fokozódásában nyilvánul meg, oka lehet a csigolyatestek megbetegedése, angolkór vagy izombénulás. Előfordul, hogy az egyik láb megrövidülése miatt létrejött ferde medenceállás alakítja ki. Nem mindig deríthető fel azonban a szkoliózis oka.
A túl gyors növekedésben levő gyermekre különösen ügyelni kell ilyen szempontból. Felhívhatja a szkoliózisra a figyelmet a lapockák egyenetlen állása, a medence vagy a mellkas asszimetriája is. A gerincoszlop oldalirányú elferdüléséről könnyem meggyőződhetünk, ha az egyes csigolya töviseit álló helyzetben kitapintjuk és az egyes tövisek helyét színes krétával megjelöljük. A legkisebb mértékű szkoliózis esetén is célszerű szakorvost felkeresni, aki tornagyakorlatokkal vagy más beavatkozásokkal korrigálhatja a görbületet. Gerincgörbület szinte minden esetben előbb utóbb gerincpanaszokhoz vezet. scoliosis2

Osztályzása az okok alapján:
1. Funkcionális;
2. Strukturális: idiopathiás (oka nem ismert) és ismert kóreredetű (pl. veleszületett csigolyafejlődési rendellenesség, gerincizom bénulása, idegrendszeri betegségek következtében kialakuló stb.)
Mik lehetnek a tünetei?
Ha a szülő a gyermekénél valamilyen kóros eltérést talál, akkor azt mielőbb ortopéd szakorvosi vizsgálat kövesse, mivel a különféle gerincdeformitások progressziója változó, így a kezelés meghatározása igen fon­tos feladat.
Vizsgálatnál a következőkre kell figyelni:
 A gyermeket hátulról megtekintve észlelhető, hogy a vállak egy magasságban vannak-e. Előrehajláskor az esetleges bordapúp jól láthatóvá válik. Megfigyeljük, hogy a törzs és a karok által bezárt háromszögek szimmetrikusak-e. Továbbá, hogy a fej meghúzásával korrigálható-e a gerincgörbület. Fontos a csípőízület vizsgálata, mert ennek a mozgásbeszűkülése is okozhat gerincferdülést.
Röntgenvizsgálat: Lényeges az álló helyzetben történő felvétel készítése, mert ezzel a gerincgörbület mértéke és lokalizációja pontosan mérhető. A kezelés hatékonyságának felmérésére meghatározott időközönként felvétel készítése szükséges.

Az elsődleges funkcionális szkoliózisnál a hátizomzat erősítése spe­ciális gerinctornával, úszással. Az iskolai tornán részt vehet.
A másodlagos funkcionális szkoliózis esetén fontos az ok tisztázása, mely lehet például az egyik alsóvégtag rövidü­lése (sarokemeléssel a rövidülés kiegyenlítése a feladat, esetenként műtéti korrekció is szóba jöhet). Strukturális szkoliózisnál 20° alatti görbület esetén gerinctorna javasolt. Időszakos ellenőrzés szükséges, progresszió esetén fűző viselése, illetve műtét jön szóba.

Posted on by

A Dévény-módszer: Mozgásfejlesztés, testképzés

da1A Dévény módszer másik területe a mozgásfejlesztés, azaz a koordináció, erő, ügyesség, és állóképesség fejlesztésén keresztül a tudatos, pontos, gazdaságos, harmonikus mozgás kialakítása. Olyan esztétikus testképzés, amely nem mozgásstílus, és nem mozgásműfaj, hanem a testből kihozható maximum technikája. A Dévény módszer mozgásfejlesztés területe az STG (Speciális Testképző Gimnasztika) , amely a mozgássérülések rehabilitációjától a táncos képzésig a mozgásfejlesztés minden területén eredményesen alkalmazható. Ez nem stílus és nem műfaj,hanem a testből kihozható maximum technikája

Az analitikus szemléletet minden feladatnál érvényesíti. A mozdulatok pontos kivitelezését, a helyes mozgásvégrehajtást konzekvensen megkívánja. Az alapozást döntőnek tartja a fejlesztésben, ezért rögtön a helyeset, a jót tanítja.
A hibajavítást folyamatosan és a legkisebb részcselekvésnél is alkalmazza. Esetlegesség nincs. A fokozatosság elvét maximálisan betartja. Állandóan változó testhelyzetekben dolgozza ki a fizikumot. Követelményrendszert állít a növendékek elé, de reálisan és egyénre szabottan. A fejlesztő és korrekciós munkát korszerű edzéselmélet és edzéstervezés alapján építi fel. Zenetani alapismereteket nyújt a ritmus, a tempó, a dinamika, stb. zenei alapfogalmak megismerése révén a mozgásképzés folyamatában. Évekre felépített tananyagot tanít kezdő, középhaladó és haladó szinten az iskolai tanév beosztását követve.

Forrás: www.deveny.hu

Posted on by

A Dévény-módszer : Gyógyítás

A gyógyítás Dévény módszernek az a tevékenysége, amely az izom,- ín, – és kötőszövetrendszer normál szöveti állapotának és normál helyzetének helyreállítása; egyidejűleg az izmokban és inakban lévő idegvégződések direkt ingerlése és ezáltal az agyba ingerület közvetlen juttatása. A Dévény módszer gyógyítás területe az SMT (Speciális Manuális Technika).

A Dévény módszer a prevenció elvét megvalósítva gyógyít. Ez azt jelenti, hogy a aminél korábban megkezdett kezeléssel nem engedi kifejlődni a tüneteket, amelyek kifejlődve már nem gyógyíthatók, csak javíthatók. Ez a kezelési elv megfelel a régi kínai orvoslás gyakorlatának, amely szerint az az orvos kapta a legmagasabb fizetést, akinek a legkevesebb volt a betege. A kevés beteget jó gyógyítással, vagyis a betegség kialakulásának megelőzésével lehetett elérni. Fontos hangsúlyozni, hogy csak a korán megkezdett SMT kezeléssel lehet elérni a maradványtünet nélküli, teljes gyógyulást.

Csecsemők, kisgyermekek esetében különböző, a szülő segítségével megtartott fekvő, ülő, térdelő, guggoló testhelyzetekben, majd mozgásvégzés közben alkalmazott technikával is. Nagyon óvatosan, lassan, fokozatos finom erőadagolással fejtjük ki az ingerhatást. A mozgás közbeni kezelés megfelel a csecsemők és a 3 év alatti korosztály aktív tornájának. 3 éves kor alatt nincs célirányos torna, mert a kisgyerek életkorilag alkalmatlan rá.z SMT – kezelés beindítja a működést, a „torna” erősít és koordinációt fejleszt. De amíg a működés nem indul be, hiába erőltetjük a „tornát” ha egyszer nem képes rá.

Az agynak 5 hónapos korig van tartalékállománya, amely ezután élettanilag leépül, eltűnik, ha nincs igénybe véve. Az SMT a kézzel történő direkt ingerléssel képes ezt a tartalékállományt beindítani. Ez a direkt hatás a szülési sérülések valódi gyógyításának a kulcsa. A direkt ingerlés a szakgyógytornász keze és a receptorok közvetlen – bőrön keresztüli – kapcsolata révén válik lehetővé.

Forrás: www.deveny.hu

Posted on by

A BHRG Alapítványban vizsgálat és terápiában részesített 3-7 éves, eltérő fejlődésű, organikusan éretlen/ sérült gyermekek tünetei

 A 0-3 éves kor között manifesztálódó tünetek egy része folytatódik, akár fel is erősödhet 3 éves kor felett, más zavaró tünetek csökkenhetnek,- illetve új organikus érési zavarra/ éretlenségre utaló tünetek is megjelenhetnek.

Az eltérő, 3-7 éves kor között már manifesztálódó tüneteknek legtöbbször vannak ennél korábbi életkorban megjelenő tünetei is, melyeket három nagy csoportba lehet sorolni:

Motoros területen jelentkező tünetek:

  • a mozgáskoordináció gyengesége, pontatlan mozgás-kivitelezés, az új mozgások tanulásának gyengesége, a mozgások tempójának lassúsága, erőadagolási problémák, diszpraxia, apraxia, a grafomotorika éretlensége, akadályozott beszédfejlődés, hiperaktivitás, túlzott passzivitás, a mozgással kapcsolatos kontrollfunkciók gyengesége, a primitív reflexprofil fennmaradása az integrációs időn túl, félelem a vízben, a veszélyérzet túlzott vagy csökkent jelenléte, az elsődleges és egyoldali dominancia késése, eltérései(keresztezett vagy kevert).

Pszichés-kognitív területen jelentkező tünetek:

  • mentális retardáció, emlékezeti gyengeség, az egyidejű többcsatornás figyelem és tevékenységszervezés képességének gyengesége, a belátáson/tapasztalaton alapuló gondolkozás megjelenésének késése, lassúsága, testvázlat, térbeli tájékozódás, lateralitás gyengesége, diszlexia-veszélyeztetettség, diszkalkúlia-veszélyeztetettség, gyermekkori szorongás, gyermekkori depresszió, gyermekkori fóbiák, a szobatisztaság kontrolljának késése.

Szociális területen jelentkező tünetek:

  • nehezített szabályfelismerés, szabálymegértés, szabályelfogadás,a leválások-kötődések kialakulása dinamikájának eltérései, a segítség elutasítása, a feladathelyzetekből való kiszállás, a kontrollfunkciók gyengesége a viselkedésszervezés során, „limited social skills”.
Posted on by

Szenzomotoros fejlesztések – Vizsgálatok


a_jatek_szerepe_a_gyermek_fejlodesebenMinden gyermekkel életkora és (mozgás, értelmi, kognitív, szociális) állapota figyelembe vételével neuro- és szenzomotoros vizsgálatot veszünk fel, emellett check-list-szerűen megfigyeljük/vizsgáljuk azokat az organikus éretlenségre utaló reflexeket, poszturákat, izomtónus-szabályzási gyengeségeket, melyek az életkorukhoz rendelten alkalmazhatóak.

  • 3 hónapos kortól 2 éves korig olyan fejlődési skálát használunk, mely 3 havonta összesen 20 területet mérve tud kimutatni egy görbét arról, hogy a vizsgált gyermek mely területeken teljesített a normál tartományban, (ill. alatta, felette, – s hány hónappal.)
  • 3, majd 5 éves kortól egy pontozáson alapuló, a teljesítményt %-ban is kifejező neuro-és szenzomotoros vizsgálat felvétele a gyermek felmérésének majd fejlesztésének kiinduló pontja.Gyakori a részképesség-, ill. a kognitív fejlesztések kezdetekor a Frostig,- a Sindelar, a Meixner, Goodenough,- a GMP-vizsgálatok, de felveszünk figyelem-vizsgálatot is, illetve indokolt esetben IQ-vizsgálat felvételére kérjük meg a gyermek lakhelye szerinti Nevelési Tanácsadót vagy Szakértői Bizottságot.
Posted on by

A BHRG Alapítványban vizsgálat és terápiában részesített 0-3 éves, eltérő fejlődésű, organikusan éretlen/ sérült gyermekek tünetei

Az 3765eltérő, 3 éves kor alatt már manifesztálódó tüneteket három nagy csoportba lehet sorolni.
A korai tünetészlelésnek és a korrekt vizsgálatnak nagy jelentősége van.

A megfelelő (adekvát, oki) beavatkozás hiányában a tünetek tartósan fennmaradhatnak, s fokozatosan válik mind a szülők, mind a gyermeket körülvevő egyéb környezet számára az, hogy a gyermek fejlődése, tudása, viselkedése eltér a kortársaitól.

Motoros területen jelentkező tünetek:

  • tartós táplálkozási, nyelési, szopási nehézség, eltérő izomtónus, megkésett/felgyorsult mozgásfejlődés, a mozgásfejlődés egyes szakaszainak hiánya és/ vagy felcserélődése, egyensúlyi zavar/gyengeség, aszimetria a test két féloldalának használata között, a csecsemőkori védekező reflexek, ill. a primitív reflexprofil tartós fennmaradása, kóros együttmozgások megjelenése, furcsa, sztereotíp mozgások megjelenése, a finommotorika sutasága, megjelenésének késése, a szem-kéz koordináció eltérései, motoros játékok hiánya, rövidsége, a kifejező nyelvi készség késése, artikulációs zavarok, a mozgásutánzás eltérései, késése.

Pszichés-kognitív területen jelentkező tünetek:

  • az észlelési funkciók gyengesége, a látási, hallási, tapintási, ízlelési, szaglási, egyensúlyi és az izomérzésből eredő ingerek feldolgozásának, értelmezésének késése, gyengesége, a konstanciák kialakulásának késése, elmaradása, a figyelem rövidsége, elterelhetősége/letapadása, a kommunikációs igény késése/eltérései, a befogadó nyelvi készség késése, megkésett pszichomotoros fejlődés, az ok-okozati gondolkozás megjelenésének késése, a szerepjáték megjelenésének hiánya, a motiválhatóság eltérései, autoagresszió, alvászavarok, a szobatisztaság kontrolljának késése.

Szociális  területen jelentkező tünetek:

  • nehéz megnyugtathatóság, kötődési zavar, az együttműködési készség csökkent/kiszámíthatatlan volta, az érzelmek felfogásának hiánya, az érzelmek megosztásának eltérése/hiánya, az irányíthatóság hiánya, nehézségei, akaratos, öntörvényű viselkedés, agresszió, dührohamok, játszmák, a kontrollfunkciók gyengesége.

Forrás: www.bhrg.hu

Posted on by

Szenzomotoros fejlesztések – TSMT

Tervezett Szenzomotoros Tréningek (TSMT)-módszer

Ezt a fejlesztési eljárást a szükség hozta. A HRG-módszer nem alkalmazható olyan gyermekeknél, akik gyakran kapnak légúti fertőzést, arcüreg,- középfülgyulladást, de nem jöhetnek a gyermekek a vízbe bortünetekkel (ekcéma, allergiás kiütések…) sem. A tornatermi fejlesztésnek azonban nincs a most felsorolt betegségek kiváltásában szerepe, azaz az eredményesség szempontjából olyan fontos folyamatos és intenzív terhelés e módon megvalósítható.

TSMT-I.:

  • 580 feladatunk van, melyet a gyermek vizsgálati eredményét alapul véve (50 %-nál alacsonyabb eredmény az Állapot és mozgásvizsgálatban, 1-1.5 évnél nagyobb elmaradás a nagy vizsgálati területeken, akadályozott övezet a DeGangi-Berk-tesztben, illetve az irányíthatóság és az együttműködés teljes hiánya) home-training formában betanítunk a szülőknek, akik 2-3 hetente kontrollvizsgálat keretében bemutatják az aktuális állapotot. A tréningeket 8-12 hétig kell a gyermek állapotának megfelelő mennyiségben végrehajtani.
  • Egy súlyosabban/kiterjedtebben sérült gyermek 3-6 egyéni TSMT-tréning után jutnak olyan fejlettségi szintre, hogy képesek legyenek a csoportos TSMT-fejlesztésben részt venni.

TSMT-II.:

  • 680 feladatunk van, amit a fokozatos nehezedés és terhelés elve alapján folyamatosan dolgozunk be azoknak a gyermekeknek a tréningjeibe, akiknek az Állapot és mozgásvizsgálatban nyújtott eredménye 50-75 % között van, a DeGangi-Berk-tesztben a veszélyeztetett övezetben teljesítettek, illetve a figyelem, az irányíthatóság, a feladat-tudat, a hiperaktivitás és a tanulás terén gyengébben teljesítenek kortársaiknál.
  • A TSMT-II-tréningeket csak jól felszerelt tornateremben, sok eszköz alkalmazásával lehet eredményesen megtartani. Az eszközök a konkrét műveleti korszak nagymozgásos feldolgozása, a figyelem jobb irányíthatósága, a praxis javulása, a testvázlat, a térbeli tájékozódás, a lateralitás, a dominancia beérése mellett a szerialitás, a ritmusérzék és a motoros kreativitás fejlődését is elősegítik.
  • TSMT-II-csoportokat már 1-1,5 éves kortól szerveznek sérült és egészséges gyermekcsoportok számára egyaránt.
  • 3-4 éves korig a kezdő TSMT-II tréningekre be szoktuk hívni a szülőket, hogy a gyerekek zökkenőmentesebben fogadják el az új pedagógiai helyzetet, ill. gyakran fontos segítség a szülő buzdítása és azonosulása a foglalkozáson tapasztalható norma- és követelményrendszerrel.
  • A TSMT-II-fejlesztések ép intellektus esetén 9-12 éves korig eredményesek, ennél idősebb korban tapasztalataink szerint a gyermekek mozgásos ügyessége sokkal nagyobb mértékben fejlődik, mint pozitív transzferek (tartós figyelem, feladat-tudat, hosszú idejű emlékezet, gondolkozási műveletek, egyidejű többirányú figyelem…) holott ez a fejlesztés egyik kiemelt célja.

A HRG és a TSMT-Módszerek regressziós szemléletű, neuro- és szenzomotoros vizsgálatokat figyelembe vevő, igen sok fejlesztő feladattal rendelkező, eszközigényes mozgásfejlesztési lehetőségek.

Elméleti alapjuk azonos a szenzoros integrációs terápiákéival (pld. Ayres nevével beazonosítható a legismertebb SI-terápia), de hatásmechanizmusuk alaposabban kidolgozott, mivel az edzéselmélet alapszabályainak alkalmazása van mindkét magyar módszerbe beépítve.

A HRG és a TSMT-módszer együttes használatával az organikus éretlenség hamarabb elmulaszthatóbb és az elért fejlodési eredmények tartósabban megszilárdulnak, s ezután jobban lehet erre építeni speciális felzárkóztató terápiákat (a gyermek magasabb szinten, jobb figyelmi-megértési, utánzási, emlékezeti képességgel hamarabb fog javulni a többi terápia hatására, mint az alapozó HRG-TSMT-szenzomotoros fejlesztés nélkül.

Forrás: www.fejlesztok.hu