Tanodánk augusztustól komplex kognitív fejlesztő foglalkozással bővül, elsősorban 3-6 év közötti gyerekek részére, fókuszálva az autizmussal élőkre, magatartás – és figyelemzavarral, hiperaktivitással küzdőknek, iskolába készülő gyerekeknek.

A kognitív képességek fejlettsége befolyásolja a tanulási képesség hatékonyságát, ezáltal elmondható, hogy a kognitív képességek fejlesztésével befolyásolható a tanulási képesség fejlettsége (Nagy, 1998).  A tanulás fogalmát vizsgálhatjuk pedagógiai és pszichológiai nézőpontból is. A pedagógiai paradigmák és a különböző pszichológiai irányzatok, nézőpontok alapgondolatainak összekovácsolása, a két tudomány nézőpontjainak összekapcsolása segíti a tanulás komplex, pedagógiai-pszichológiai megközelítését (Gaskó, 2006).

A kognitív, vagy más szóval megismerő funkciók gyűjtőfogalom, melyhez a következő területek tartoznak:
1. figyelem, megfigyelőképesség ( vizuális és auditív figyelem)
2. érzékelés-észlelés (vizuális, auditív, taktilis, kinesztetikus észlelés)
3. emlékezet (vizuális és auditív, rövid távú – hosszú távú emlékezet)
4. gondolkodási funkciók (csoportosítás, analízis-szintézis, ok- okozati összefüggések)

Mit, miért, és hogyan fejlesztünk?

1.A figyelem, megfigyelőképesség fejlesztése:
A központi idegrendszer sérülése mind a spontán, mind az akaratlagos figyelem működésére kihat. A környezet ingereire történő spontán odafigyelés csak nagy intenzitású, hosszantartó és a gyermekek számára kifejezetten felszólító jellegű ingerek esetén megfigyelhető. Ugyanakkor az akaratlagos figyelem még egyéni foglalkozásokon is hamar elterelődik. Az aktivációs szint ingadozása és a motiváció gyengesége nem teszik lehetővé a koncentrált, pontos, alapos megfigyelést. A fejkontroll, a fixáció, a célirányos nyúlás és a manipuláció gyengesége vagy hiánya és a társuló érzékelési és észlelési zavarok jelentősen leszűkítik a megfigyelhető tárgyak és jelenségek körét.

Célok:
A tanulók környezet iránti érdeklődésének kialakulása.
Új és régi, megszokott ingerek közötti különbségtétel képességének kialakulása.
Új inger jelentkezésekor spontán odafordulás kialakulása.
Egy-egy tevékenységnél való elidőzés.
Lehetőség szerint az összes érzékszerv használata egy-egy dolog alapos megfigyelésekor.
Az adott helyzet, tevékenység szempontjából fontos és jelentéktelen ingerek elkülönítése.
Feladatok:
A megismerési kedv felkeltése.
A figyelem tartósságának, elmélyültségének, terjedelmének fejlesztése.
Az akaratlagos, szelektív figyelmi funkciók fejlesztése.
A megosztott figyelem kialakítása (távlati cél).

2. Az érzékelés, észlelés fejlesztése
A súlyosan-halmozottan fogyatékos gyerekeknél a súlyos agykárosodás miatt az érzékelés, észlelés is nehezített. A biológiai károsodás történhetett az érzékszervben, az érzőideg mentén és az ingereket feldolgozó agyi központokban. A szintén az agykárosodás következtében kialakuló mozgáskorlátozottság tovább nehezíti az érzékelést, a mozgásos tapasztalatszerzést. Gyakran rontja a teljesítményt a meglassúbbodott pszichés tempó és az aktivációs szint ingadozása. Gyakori a figyelem és a motiváció gyengesége. Beszédképtelenség esetén, a beszéd kapcsolatteremtő, információkérő, aktivitást adó lehetőségeivel nem rendelkeznek. Ezért ahhoz, hogy ők is minél gazdagabb életet élhessenek, nagyon nagy szükségük van az őket körülvevő világ érzékszerveken keresztül megragadható tartalmaira.

Célok:
Érzékleti – észleleti tapasztalatok szerzésével az önmagukról és a szűkebb környezetükről való ismereteik bővülése.
A világ érzékszerveken keresztül megragadható tartalmainak segítségével a tanulók gazdagabb, intenzívebb, a környezettel interaktívabb, ahhoz jobban alkalmazkodó, jobb minőségű életet élhessenek.
Feladatok:
A tanulók hozzásegítése ahhoz, hogy önmagukról és a szűkebb értelemben vett személyi, tárgyi és természeti környezetükből érzékelési – észlelési tapasztalatokat szerezzenek.
Ezek segítségével az önmagukról és a környezetükről való ismereteik bővítése.
Részfeladatok:
A tapasztalt érzékelési – észlelési zavarok mögött rejlő okok (lásd: előzmények) társszakemberekkel (pl.: szemész, audiológus, neurológus) együtt történő feltérképezése és a velük közösen történő kezelése.
Az aktiváció, a motiváció erősítése.
A mozgásfejlesztés feladataihoz tartozóan az érzékelés, észlelés mozgásos feltételeinek javítása (a fejkontroll javítása a fixálás elősegítésére, kóros reflexek gátlása, leépítése; a manipuláció mozgásos feltételeinek javítása.), megfelelő testhelyzet biztosítása.
Az egyes érzékelési – észlelési területek fejlesztése:
látás, hallás, bőrérzékelés (tapintás, hő- és fájdalomérzékelés)
szaglás, ízlelés, egyensúly érzékelés, kinesztetikus érzékelés
testérzékelés, térérzékelés, az idő érzékelése. Ezek részeként az észlelési figyelem fejlesztése.
A fejlettségi szintet figyelembe vevő mennyiségű és minőségű inger biztosítása.
A tanulóknak a saját testükből és a külvilágból érkező ingerek iránti érzékenységének felkeltése, kialakítása.
Az ingerek felé való odafordulás, az azok megragadására irányuló képesség fejlesztése.
A lényeges ingereknek a lényegtelenektől való elkülönítése képességének kialakítása.
Az érzékletek, észleletek értelmezésének elősegítése az aktuális fejlettségi szintnek megfelelően.
A különböző érzékelési területek összekapcsolódásának, együttműködésének elősegítése, fejlesztése.
Az érzékletek, észleletek integrálódásának elősegítése.
Az érzékelési és mozgási folyamatok összerendeződésének elősegítése.

3. Az emlékezet fejlesztése
Az emlékezet sérülése a gyengébb, halványabb, hiányos, nehezen felidézhető és hamar elhalványodó emlékképekben nyilvánul meg. Mivel a beszéd hiánya és a manipuláció, valamint a fixálás gyengesége miatt a kommunikáció jelentősen akadályozottá válik, az emlékezet működésének objektív megítélése nehéz.

Célok:
A gyermekek olyan fejlettségi szintre való eljuttatása, hogy emlékezzenek:
a mindennapos események egymást követő mozzanataira,
kialakult szokásokra a családban, a csoportban,
a begyakorolt korrekciós mozgásformákra, a testhelyzetekre,
korábbi élményekre, tapasztalatokra, a napirendre,
egy adott dolog (szűkebb–tágabb környezetünk tárgya, jelensége, stb.) megismerése során szerzett különböző érzékletekre, észleletekre.
Feladatok:
A fejlettségi szintet figyelembe vevő bevésés,
a fejlettségi szintet figyelembe vevő felidézés,
a rövid, majd a hosszú távú emlékezet fejlesztése.
A különböző érzékelési területek érzékletei és észleletei megőrzésének elősegítése:
látás, hallás, bőrérzékelés, szaglás, ízlelés, egyensúly, kinesztézia, térészlelés, az idő észlelése.
A különböző érzékletek és észleletek összekapcsolódásának, integrálódásának elősegítésével a felidézés megkönnyítése.
Egyszerű összefüggések felismertetése, megtanítása a felidézés elősegítése céljából.
A kommunikáció fejlesztése, amely lehetővé teszi az emlékképek kifejezését.
A cselekvések mozgásos feltételeinek javítása, amelyek szintén az emlékképek kifejezését szolgálják.
Jelek, szimbólumok kialakítása, melyekkel bonyolultabb eseményeket, történéseket idézhetünk fel egyszerűbben.
Szoros kapcsolattartás a szülőkkel az üzenő füzeten keresztül az iskolai és a hétvégi eseményekről, hogy ezek később is felidézhetők legyenek.

4. A gondolkodás fejlesztése
A halmozottan fogyatékos gyermekek esetében a gondolkodás kialakulásának elengedhetetlen feltétele a mozgás, mivel a gondolati síkon való műveletvégzés csak a konkrét tárgyakkal történő cselekvés és sok-sok gyakorlás talaján alakulhat ki. A tárgyi tevékenykedések közben jelentkező problémák megoldása csak fokozatosan függetlenedik a cselekvéstől, és a szavakban történő kifejeződésen keresztül vezet a képzeletben történő megoldások kereséséhez, a gondolkodáshoz. A beszéd, a mozgás és az értelmi képességek sérülésének következtében a gondolkodási műveletek kialakítására és gyakoroltatására még a cselekvés szintjén van szükség.

Célok:
Önmaguk megismerése, azonosságtudatok és én identitásuk kialakulása.
Szűkebb és egyre bővülő környezetükben való eligazodás.
Tárgyi környezetük birtokba vétele.
Személyi és tárgyi környezetükre való hatás gyakorlása.
A környezet változásaihoz való alkalmazkodás.
Egyszerű probléma-megoldási módozatok megismerése és alkalmazása (kommunikációs problémáikra, céljaik elérésére, akaratuk keresztülvitelére, stb.).
Feladatok:
A környezet megismertetése, felfedeztetése.
Elemi fogalomrendszer kialakítása, ismereteik rendszerezése, új ismeretek elhelyezése, színek, formák megismertetése.
Főfogalom alá rendelés.
Különbségek megfigyeltetése.
Változás megfigyeltetése.
(Logikai)- funkcionális összefüggések megfigyeltetése.
Analizáló – szintetizáló képesség fejlesztése.
Hiányok pótlása
szimmetria
rész-egész viszony.
Általánosítás, konkretizálás.
Analógiás gondolkodás fejlesztése.
Téri, idői tájékozódás fejlesztése.
Testfogalom fejlesztése.
Szám- és mennyiségfogalom fejlesztése.
Társadalmi szokások, elemi szabályok megismertetése, elsajátíttatása.
Hangulatok, érzelmek felismertetése.
Kreatív gondolkodás, képzelet fejlesztése.