Címke: hrg

Posted on by

Vizsgálati módszereink 2.

Pszichomotoros fejlettség vizsgálata a SEED Fejlődési Skálával

A gyermekek fejlődésmenete egyéni módon, eltérően alakul, saját tempójukat követve. Egyes gyermekek kiemelkedő képességűek, korukhoz képest hamarabb lépnek előre, mások a kortársaktól lemaradva lassabban teljesítik az elvártakat. A fejlődés menetére jellemző az is, hogy akadnak olyan gyermekek, akik egyes területeken mutatnak elmaradást, míg mások több fejlődési területen is. Előfordulhat az is, hogy egy kisgyermek szórt teljesítményképet mutat.

Az eltérő, megkésett fejlődésmenet felismerése fontos szerepet játszik abban, hogy a korai életszakaszban megkezdődhessen a fejlesztés, így a kialakult elmaradást esetleg behozhassa a gyermek, vagy ha képességeinek határai ezt nem teszik lehetővé, akkor megakadályozzuk, vagy enyhítsük a másodlagosan kialakuló, általában a viselkedésben megjelenő problémákat.

A Skála 0-4 éves korú gyermekek egyik vizsgáló eljárása az eltérő fejlődésmenet diagnosztikájában.
A vizsgálattal a körvonalazódnak gyermekek képességei a korosztályuknak megfelelően, feltérképeződnek az erősségeik és gyengébb képességeik is, ezzel meghatározható a fejlettségi szint, valamint a képességek struktúrája.

A Skála elsősorban a fejlettségi szint megállapítása mellett segíti a fejlesztési lehetőségek, azok irányvonalának megfogalmazását, így a beavatkozás szakszerűen, időben, a gyermek együttműködési készségétől függetlenül elkezdődhet.
Értékelési rendszere fejlettségi kort határoz meg, illetve az elmaradás mértékét.

A skála 7 fejlődési területet vizsgál:

Nagymozgás:
A nagymozgáson belül vizsgáljuk a gyermek testtartását, fejkontrollját. A humanspecifikus mozgás fejlődés mérföldköveit fegyelembe véve a forgást, mászást, felülést, állást, járást. Speciálisabb helyzetekben a lépcsőzés, labdázás és az ugrás sajátosságait, amelyek meghatározott életkorokban érhetőek tetten.
finommozgás: a kézhelyzeteket, nyúlást, markolást és fogást, valamint az elengedés minőségét, változásait figyeljük meg.

Beszéd és nyelv:
A hallásválaszt és memóriát ellenőrizhetjük a befogadó nyelvi területtel. Ezek együttes értelmezése a beszédészlelésről ad képet. Emellett a kifejező nyelvi készségek, hangzók használata, a szavak megjelenése is nyomon követhető a különböző életkorokban. Itt jelennek meg a nyelvben kifejeződő szimbolikus gondolkodás elemei is.

Adaptáció, gondolkodás:
Vizsgálja a vizuális figyelmet: fixálást, követést, a szemmozgásokat, a hallási figyelmet, lokalizációt, a tárgyakkal folytatott spontán aktivitást, manipulációt. Kognitív képességek terén az egyszerű ok-okozati összefüggések felismerését, a tárgyállandóság alakulását, az analízis-szintézis, formaészlelés, formadifferenciálás, és a nagyságdifferenciálás fejlődését.

Szociális-érzelmi fejlődés:
A vizuális figyelem, vagyis a csecsemő, gyermek személyre orientáltsága, önmaga és mások megkülönböztetése, az imitáció, utánzás, a játék tevékenysége és a gyermek szocializációja kerül a megfigyelések fókuszába. .
öltözködés és egyszerű tisztálkodás, : a gyermek öltözködési és egyszerű tisztálkodási képességei kerülnek feltérképezésre.

Táplálkozás:
Két alterületre oszlik: nyelv- és ajakreakciók, saját táplálkozási viselkedés.
A skála fejlődési területenként és életkoronként különböző mennyiségű feladatot, kritériumot tartalmaz. Az egyes fejlődési területek vizsgálata nem elkülönítetten történik, hanem az adott időben és adott feladatvégzés közben globálisan, az abban megmutatkozott összes készséget, képességet figyeljük meg együttesen. Mivel minden terület egymással kapcsolatban áll, így egy eszközzel folytatott tevékenység során több fejlődési területre rálátunk, s tudjuk értékelni azt.

Összegezve: megfigyeljük a gyermek kontaktuskészségét, kooperabilitását, általános viselkedését, spontán tevékenységének minőségét, játékának szintjét, érzékszervi állapotát, figyelmének tartósságát és terjedelmét, kommunikációját, beszédállapotát, mozgásának állapotát (finom-, és nagymotoros mozgások, mozgásszabályozás, izomtónus, mozgásritmus), valamint a vizsgáló irányításának fogadását, mindezt a gyermek szabad tevékenysége és a konkrét, a skála feladatainak végzésében való aktív közreműködése által.

Posted on by

Vizsgálati módszereink 1.

Az állapot és mozgásvizsgáló teszt

 

A szenzomotoros (érzékszervi mozgásos) szemléletű állapot és mozgásvizsgáló teszt a Hidroterápiás Rehabilitációs Gimnasztika Alapítvány által 1995 óta sikeresen használt vizsgálati módszer. A módszer Lakatos Katalin mozgáspedagógus nevéhez fűződik, aki egyben a budapesti HRG Alapítvány vezetője volt.

A mozgásvizsgálat az idegrendszer kéreg alatti integrációs működését vizsgálja, melyekre a kérgi (a tudatos és akaratlagos) működések épülnek. Ez a vizsgálati lehetőség azért fontos, mert ha a kéreg alatti funkciókban hiba, hiányosság, éretlenség mutatkozik, akkor a magasabb szintű, kérgi funkciók is érintettek lehetnek, ennek egyik (enyhébb) tünete az iskolaéretlenség, illetve a figyelem, a magatartás és a tanulás zavarai.

Az iskolai beválást hátráltató készségek és részképességek már hatéves kor előtt is felismerhetőek és objektíve vizsgálhatóak. A teszt képes kiszűrni 5-6 éves óvodások körében az organikus érintettséget, a részképességek és készségek területén található hiányosságokat.
 A gyenge teljesítményre összehangolt felzárkóztatást és fejlesztést tud felajánlani, kultúra-független, viszonylag rövid idő alatt felvehető, s az egyes mozgásfeladatok értelmezése nagyrészt a gyermek befogadó nyelvi készségére, a megfigyelő- és az utánzóképességére épül, valamint a lemaradás pótlására célirányos szenzomotoros fejlesztő programokat (HRG- és TSMT-I–II. módszerek) is képes felmutatni.

A teszt egyértelműen jelzi, hogy a gyermeknek mely készségek, képességek területén vannak elmaradások, melyek szorulnak fejlesztésre.Megállapítható, hogy a vizsgált gyermek problémáinak oka organikus, pszichés vagy pedagógiai. A teszt már ötéves kortól felvehető, így a hiányosságok esetén a felzárkóztatásra, fejlesztésre 1-2 év állhat rendelkezésre.
Az állapot és mozgásvizsgáló teszt öt nagy részterületen méri a szenzomotoros, pszichomotoros és motoros képességeket.
Az öt részterület:

  • Az idegrendszer érettségének vizsgálata
  • Mozgásvizsgálat
  • Testkép, térbeli tájékozódás, lateralitás vizsgálata
  • Taktilis terület vizsgálata
  • Ritmusvizsgálat

Fontos, hogy a vizsgálat délelőtti órákban, nyugodt környezetben történjen. A teszt felvételekor előny a szülő jelenléte, (passzív megfigyelőként) egyrészt a gyermek szorongásának oldására, ugyanakkor így ő is szembesül a gyermek esetlegesen gyengébb teljesítményével, és könnyebb bevonni őt a terápiába.

A vizsgálaton, teszt felvevője pontos utasításokkal fogalmazza meg a feladatokat, be is mutatja azokat, és lehetőleg nem segít azok végrehajtásában. Fontos, hogy feladat megtagadás, feladat helyzetből való kilépés is tünet. A vizsgálat során, nincs lehetőség az utasítás többszöri elismétlésére, illetve a feladat megismétlésére. Az indok, hogy erre egy 45 perces tanórán, nagy osztálylétszám esetén sincs lehetőség.

A mozgásvizsgáló teszt értékelése:
A vizsgálatokat meghatározott szempontok alapján 2, 1 és 0 ponttal értékeljük. A vizsgálat végén az öt nagy terület egyes résztesztjeiben szerzett pontokat összeadjuk, és összehasonlítjuk a szerezhető maximális pontszámmal. Nem számolunk globális pontszámot, hiszen az öt nagy terület érettségének feltérképezése a célunk.

Optimális teljesítménynek számít, ha a gyermek valamennyi területen 75 % felett teljesít. Meg fog tudni felelni az iskolai elvárásoknak, mert alapkészségei ezt lehetővé teszik. Ha egyes részterületek vizsgálatai során szerzett pontszámok 50-75 % közötti, akkor enyhe érintettségre, feldolgozni való hiányosságra gondolunk. A terápia szempontjából nem mindegy azonban, hogy mely területek érintettek.

Jó teljesítménynek számít, ha a gyermek az I. III. és a IV. területen (idegrendszer-, testkép, térbeli tájékozódás, lateralitás- és taktilis terület vizsgálat) 75 % felett teljesít, de a II. és V. területen 50-75% a teljesítménye, akkor a gyermek alapvetően érett, és valószínű, hogy még nem volt elegendő alkalma mozgását változatos körülmények között csiszolni és ritmusérzéke sem kapott megfelelő direkt fejlesztést.
Ebben az esetben, a hiányosságok pótlására, csoportos szenzomotoros fejlesztési forma javasolt, a TSMT (Tervezett Szenzomotoros Tréning) módszerrel.

Életkornak nem megfelelő a teljesítmény, ha a gyerek a I.(Idegrendszer) és IV. (Taktilis ) területen 75 % felett teljesít, a többi területen viszont 75 % alatt. Ebben az esetben meg kell vizsgálnunk, hogy a gyermek környezete elég inger és információ gazdag. 5-6 éves életkorra, meleg, odafigyelő családi környezetben és a változatos óvodai foglalkozások hatására ki kell hogy alakuljon a megfelelő mozgásügyesség, koordináció, térbeli tájékozódás, ritmusérzék.
Enyhén megkésett, eltérő teljesítményről beszélünk, ha az idegrendszer érettségének vizsgálata 50-75 % közötti értéket mutat.

Ha az idegrendszer érettsége 50% alatti teljesítményt ad, és még másik két részterületen is 50% alatti eredményt kapunk, akkor kiterjedt megkésett teljesítményről beszélünk. Ebben az esetben egyéni, „testre szabott” TSMT módszer javasolt.